Élő Nagyvilág

Készültségben az orosz nukleáris elrettentő erők, tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, az EU fegyvereket küld Ukrajnának

Getty Images
Getty Images
Minden egy helyen, ami az Ukrajnában zajló háború negyedik napján történt.
  • Heves harcokon vannak túl az ukránok: a kelet-ukrajnai Harkivnál vasárnapra virradóra sikeresen visszaverték az orosz támadókat, de kora reggelre bejutottak Ukrajna második legnagyobb városába az orosz csapatok, és folyamatosak a harcok. A régió kormányzója kora délután azt közölte, hogy visszaszerezték az irányítást a város felett.
  • A főváros tartja magát, bár Kijev egyik elővárosában rakétatalálat ért egy olajfinomítót, amely ennek következtében lángra kapott. Az AP hírügynökség idézte Vitalij Klicskó polgármestert, miszerint azt mondta, hogy nincs kiút a lakosság számára, de később ő maga cáfolta ezt meg.
  • Az ukránok szerint az összecsapásokban eddig 4300 orosz katona halt meg. A belügyminisztérium azt is közölte, 352 civil áldozata van a háborúnak, köztük 14 gyerek. Moszkva csütörtök óta először erősítette meg, hogy veszteségeket szenvedett Ukrajnában, de ezt nem számszerűsítették.
  • Az Európai Bizottság, Franciaország, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada és az Egyesült Államok többek között arról döntött, hogy több orosz bankot elzárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől, vasárnap pedig számos európai ország bejelentette, hogy kitiltja légteréből az orosz gépeket.
  • Zelenszkij bejelentette, a fehérorosz határon, a Pripjaty folyó közelében találkozik az orosz és az ukrán delegáció előfeltételek nélkül. A tárgyalásra helyi idő szerint hétfőn reggel kerül majd sor. Az elnök nem sok reményt fűz a találkozó sikerességéhez, de mint fogalmazott, „egy próbát megér.”
  • Szijjártó Péter este bejelentette, ismételten felajánlották a feleknek, hogy Budapest legyen az orosz-ukrán tárgyalás helyszíne.
  • Vlagyimir Putyin magas fokú készültségbe helyezte a nukleáris elrettentő erőket, amiért a Nyugat és a NATO-tagállamok agresszív kijelentéseket tett az oroszokkal szemben. Ez ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy szándékában áll nukleáris fegyvereket bevetni.
  • Bő három nap alatt több mint 66 ezer menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra, a határ mellett folyamatosan gyűlnek az adományok.
  • Ursula von der Leyen bejelentette, fegyvereket küld az EU Ukrajnának, amit vízválasztó intézkedésnek nevezett. Közölte azt is, a blokk lezárja a légterét az oroszok elől. Az EU emellett tervet készít a menekültek szétosztására is.
  • Orbán Viktor interjút adott az M1-nek. A miniszterelnök arról beszélt: nincs olyan fegyverünk, amit nélkülözhetnénk.
  • Prágában tízezrek, Berlinben százezer ember tüntetett a háború ellen, Ukrajna mellett.

Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el

Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el, de minimalizálni akarja a globális piacra gyakorolt hatását – mondta vasárnap Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője az ABC amerikai televíziónak adott interjúban.

Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit, Psaki közölte: ez egy példa arra, ahogyan Moszkva fenyegetéseket gyárt, amelyekkel megpróbálja igazolni az agressziót.

Többször láttuk már ezt tőle (Putyintól). Oroszországot nem fenyegeti sem a NATO, sem pedig Ukrajna

– tette hozzá a szóvivő.

Az orosz elnök a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökét, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék különleges szolgálati módba. Putyin szerint a nyugati országok gazdasági téren is “barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és illegitimnek nevezte a szankciókat.

Az orosz elnök bejelentését követően Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CBS amerikai televíziónak adott interjújában elfogadhatatlannak nevezte Putyin lépését, amellyel szerinte tovább élezi a konfliktust. Thomas-Greenfield kijelentette, hogy az Egyesült Államok “újabb és még keményebb” intézkedéseket hozhat Oroszországgal szemben.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) egyik, neve elhallgatását kérő, magas rangú tisztségviselője szerint Putyin lépése téves számítás esetén a dolgokat sokkal, de sokkal veszélyesebbé teheti. Az Egyesült Államok most majd megpróbálja meghatározni, hogy Putyin parancsa vajon mit jelent kézzelfogható értelemben – mondta a tisztségviselő, aki szükségtelennek és a katonai helyzetet fokozónak nevezte az orosz elnök utasítását.

Az Aeroflot felfüggesztette az összes Európába irányuló járatát

Az Aeroflot orosz légitársaság bejelentette, hétfőtől felfüggeszti az összes Európába irányuló járatát azt követően, hogy Európai Unió úgy döntött, teljes légterét lezárja minden orosz repülőgép előtt.

Az európai hatóságok által bevezetett légtérkorlátozások miatt az Aeroflot 2022. február 28-tól további értesítésig felfüggeszti az összes európai célállomásra közlekedő járatát

– derült ki a légitársaság vasárnapi közleményéből.

Felfoghatatlan egy európai atomháború gondolata az ENSZ-főtitkár szerint

Egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan – jelentette ki Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő vasárnap, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit.

A szóvivő ezzel – mint mondta – António Guterres ENSZ-főtitkárnak az orosz bejelentésre tett reakcióját tolmácsolta.

Putyin bejelentése kiváltotta a NATO és az Egyesült Államok elítélő állásfoglalását is. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg például felelőtlen, „agresszív cselekedetnek” minősítette a lépést, az Egyesült Államok pedig elfogadhatatlannak nevezte a konfliktus esetleges kiterjesztését.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint az orosz bejelentés azt jelenti, hogy Putyin elnök tovább eszkalálja ezt a háborút, teljesen elfogadhatatlan módon. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője  pedig azt mondta: „ismétlődő jelenségről van szó, miszerint az orosz elnök félelmet kelt, hogy igazolja az agressziója folytatását.”

Az AFP francia hírügynökség – meg nem nevezett – elemzőkre hivatkozva megjegyezte: egyes szakértők szerint Putyin a bejelentésével sokkolni akarja ellenfeleit.

Nem tudni arról, hogy szivárognának az eltalált nukleárishulladék-tárolók

Szombaton Harkovnál, majd vasárnap Kijevnél ért találat egy-egy nukleárishulladék-tárolót. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint szivárgásról nem tudni, de az esetek is igazolják: valódi a kockázata annak, hogy a konfliktus során megsérüljenek az ilyen létesítmények. További részletek az alábbi cikkben:

Kapcsolódó
Nukleárishulladék-tárolókat ért találat Ukrajnában, nem tudni szivárgásról
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint az ukrajnai konfliktus komoly fenyegetést jelent a radioaktívhulladék-tárolókra.

14 ukrán gyerek halt már meg a háborúban

352 civil áldozata van Ukrajnában az orosz inváziónak, közölte az ukrán belügyminisztérium vasárnap.

Az áldozatok között legkevesebb 14 gyermek is van, tették hozzá.

Az ukrán civil sérültek száma 1684, köztük 116 gyerek.

Pintér Sándor: Magyarország aggodalommal figyeli a közvetlen szomszédságában zajló eseményeket

Egyetlen, Ukrajnából menekülő állampolgár sem kerülhet rosszabb helyzetbe más, távoli országból, dokumentumok nélkül érkező embernél – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter az uniós tagországok belügyminisztereinek rendkívüli brüsszeli tanácskozását követően vasárnap.

Pintér Sándor az MTI-hez eljuttatott közleményében mindenekelőtt azt hangsúlyozta: Magyarország aggodalommal figyeli a közvetlen szomszédságában zajló eseményeket.

Tudatta, hogy az Oroszország és Ukrajna között zajló háború elől menekülőknek Magyarország a szükséges ellenőrzések lefolytatásával biztosítja a belépést és a menedékkérelmek befogadását.

A belügyminiszter elmondta, hogy a Magyarország Ukrajnával közös határszakaszain található átkelőhelyek teljes kapacitással üzemelnek. Magyarország megfelelően készült fel a kialakult válsághelyzetre – húzta alá. Kiemelte továbbá, hogy az előzetesen meghozott intézkedéseknek köszönhetően nem alakult ki jelentős torlódás sem a határon, sem a gyűjtőpontokon.

Szolidaritásunk jeleként a jövőben is folytatjuk az Ukrajnának és különösen a Kárpátaljának biztosított humanitárius segélyszállítmányok kiszállítását

– fogalmazott.

Pintér Sándor végezetül kijelentette: az Európai Uniónak meg kell vizsgálnia az Ukrajna és a menekülthullámmal közvetlenül érintett tagállamok sürgősségi pénzügyi támogatásának lehetőségét.

Az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége szervezésében vasárnap, Brüsszelben tartott rendkívüli tanácsülésükön a tagállamok belügyminiszterei és az uniós intézmények értékelték az orosz-ukrán konfliktust követően kialakult helyzetet.

Áttekintették a konfliktus okozta belügyi vonatkozású feladatokat, különösen a humanitárius segítségnyújtás, a menekültügy, a külső határok védelme és a belbiztonság területén.

A miniszterek további szolidaritásukról biztosították Ukrajnát és a válsághelyzetben leginkább érintett tagállamokat, és megállapodtak, hogy ennek keretében pénzügyi, humanitárius és logisztikai támogatást nyújtanak.

Klicsko cáfolta, hogy olyat mondott volna, bekerítették Kijevet

Az AP hírügynökség cikke alapján terjedt el a hír alig néhány órával ezelőtt, miszerint Vitalij Klicsko arról beszélt, Kijevet bekerítették az orosz csapatok, a lakosság evakuálása nem opció és humanitárius katasztrófa fenyeget.

A főváros polgármestere később cáfolta, hogy ilyeneket mondott volna, egyáltalán nem ez a helyzet és dezinformációról van szó.

A Telegramon közzétett írásában úgy fogalmazott,

orosz lapok azt terjesztik a nevemben, hogy Kijevet bekerítették és az emberek evakuálása lehetetlen. Ne higgyetek el hazugságokat. Csak hivatalos forrásból származó információkban bízzatok meg.

Ezzel együtt is súlyos a helyzet Kijevben, ahol kijárási tilalom van életben és a lakosok metróállomásokban és föld alatti óvóhelyeken húzzák meg magukat.

Ukrán vendégmunkások tüntettek a békéért Székesfehérváron

Mintegy 250 ukrán vendégmunkás tüntetett a békéért vasárnap este Székesfehérváron, a belvárosban álló második világháborús emlékműnél, tudósít az MTI.

A demonstrálók ukrán és angol nyelvű transzparensein egyebek között az „Állítsátok meg Putyint!”, „Dicsőség a hősöknek” szövegű feliratok voltak olvashatók.

A felszólalók egyike, egy nő mindenkit arra kért, hogy imádkozzon a kijeviekért.

Egy férfi arról beszélt, hogy hazát és munkát találtak a szomszédos országban, Magyarországon. Arra kérte a magyarokat, hogy ugyanúgy támogassák őket, mint eddig, és ne hagyják magára Ukrajnát.

Egy fiatal nő „az összes orosz anyához” szólt, akiknek a fiai háborúznak és ölnek, hogy állítsák le saját fiaikat. Jelezte, mint minden anya, ők is féltik a gyerekeiket és a rokonaikat, ezért kérte:

állítsák le közösen ezt az őrült háborút.

Egy másik nő azt mondta, hogy édesapja a háború által legjobban sújtott vidéken él, de amikor tudott vele beszélni, azt mondta, nem fél. Hozzátette: az otthon maradt ukrán nők sem félnek, és arra készülnek, hogy fegyvert ragadnak, ha arra lesz szükség.

A magyar kormány újra felajánlotta Budapestet az orosz-ukrán találkozó helyszínének

Az Európai Unióban megfogalmazódott egy közös döntés egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról – mondta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán vasárnap este. Ennek része, hogy az EU lezárja a légterét az orosz repülőgépek előtt, korlátozásokat vezetnek be Oroszország központi bankjával szemben, és az EU aktiválja az úgynevezett európai békekeretet.

Utóbbi azt jelenti, hogy az EU tud fegyvereket szállítani Ukrajnának – magyarázta Szijjártó Péter. Azonban kiemelte: nemzeti, kétoldalú alapon Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába, nem küld katonákat sem. Bár korábban voltak ilyen baloldali javaslatok, ezeket a kormány határozottan és kategorikusan elutasította – fogalmazott.

A kormány legfontosabb feladata, hogy megvédje Magyarországot és a magyar emberek biztonságát, és megakadályozzák azt, hogy az ország belekeveredjen a háborús konfliktusba

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Magyarország komoly humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának. Ennek érdekében biztosította Viktor Mikita kárpátaljai kormányzót arról, hogy a továbbiakban is számíthatnak Magyarországra üzemanyag- és élelmiszer szállításban.

Úgy fogalmazott: a harcok súlyosak és az orosz elnök a nukleáris elrettentéssel kapcsolatban is fontos döntést hozott.

Amikor így eszkalálódik a helyzet, még inkább megnő a béketárgyalások jelentősége, ezért a kormány megismételte Budapest felajánlását a találkozó helyszínéül

– mondta Szijjártó Péter.

A médiában olasz katonák Magyarországra érkezéséről szóló hírekre reagálva közölte: Magyarország a NATO tagjaként folyamatosan részt vesz nemzetközi katonai együttműködésekben. Még egy 2014-es walesi NATO-csúcstalálkozót követően vállalta Magyarország egy zászlóalj folyamatos fejlesztését, amely évek óta zajlik, és amelynek részei az olasz katonák is.

A kétfarkúak kivetítették a budapesti orosz nagykövetségre, hogy: „menjetek a faszba”

Vasárnap este kivonult a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a budapesti orosz nagykövetség épületéhez, majd rávetítették annak falára, hogy „menjetek a faszba.”

Az eseményt a Facebookon élőben is közvetítették. A felvételen Kovács Gergely pártelnök arról beszélt,

Oroszország elrendelte a nukleáris készültséget, ez pedig a diplomáciai válaszunk erre, ami ugyanaz, mint ami a Kígyó-szigetnél volt.

A napokban a teljes világsajtót bejárta annak a 13 ukrán katonának a története, akik a Kígyó-szigetet védték, amikor egy orosz hadihajó megérkezett a kis Fekete-tengeri szigethez. A hajóról felszólították az őröket, hogy adják meg magukat, különben tüzet nyitnak. Az ukránok egy kis idő után egyértelmű választ adtak:

Orosz hadihajó, menj a faszba

– mondták.

Az MKKP vetítése közben egyébként megérkeztek a helyszínre a rendőrök, de a párt nem volt hajlandó elmenni, mert mint Kovács mondta, ez egy kampányesemény, amit kampányidőszakban nem kell bejelenteni.

Ukrán repteret talált el a Fehéroroszországból kilőtt rakéta

Korábban megírtuk, hogy Fehéroroszországból lőttek ki rakétákat Ukrajnára. Mostanra kiderült, hogy az egyik Zsitomir városának repterét találta el, közölte az ukrán belügyminisztérium egyik tanácsadója.

Ennek azért is van különös jelentősége, mert a tervek szerint hétfőn reggel a fehérorosz határ közelében találkozik egymással az ukrán és az orosz delegáció, Aljakszandr Lukasenka pedig ígéretet tett arra, hogy amíg az ukrán diplomaták haza nem érnek, minden repülőt, helikoptert és rakétát a földön tartanak.

Norvégia eladja 2,83 milliárd dollár értékű orosz befektetéseit az ukrajnai invázió miatt

A norvég nemzeti vagyonalap megválik orosz pénzügyi eszközeitől válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára – jelentette be vasárnap a norvég kormányfő. A The Guardian híradása szerint a norvég állami befektetési alap összértéke nem is annyira parányi: összesen 1,3 ezer milliárd dollárt tesz ki, és ezzel a világ legnagyobb ilyen pénzügyi alapja. Ebből a norvég állam orosz eszközei, amelyek államkötvényeket és közel 50 vállalat részvényeit foglalják magukban, 2,83 milliárd dollár értékűek voltak 2021 végén.

Úgy döntöttünk, hogy befagyasztjuk az alap befektetéseit, és megkezdtük az [orosz papírok] kiárusítását

– mondta Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.

A nemzeti vagyonalapok olyan pénzkészletet kezelnek, amelyet egy kormány a gazdasága és állampolgárai javára takarít meg. A nemzeti vagyonalapok tulajodonképpen az adott ország tartalékaiból származnak, amelyek a költségvetési többletek, a kereskedelmi többletek és a természeti erőforrások exportjából származó bevételekből állnak.

A magyarok hatvan százaléka mindenkit beengedne, aki a háború elől menekül

A kormánypárti szavazók 45 százaléka tartja nagyhatalmi agressziónak az orosz inváziót, az ellenzéki szavazóknak viszont 89 százaléka gondolja így, derült ki a Pulzus Kutató friss, reprezentatív felméréséből, amelyet az elmúlt negyvennyolc órában készítettek – közölte az RTL Híradó. Ami a menekültek befogadását illeti, a kutatás szerint a magyarok

  • 5 százaléka senkit nem engedne be az országba,
  • 19 százalékuk kizárólag magyar nemzetiségűeket,
  • 60 százalékuk mindenkit befogadna, aki a háború elől menekül
  • 16 százalékuk pedig nem tudta vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Arra a kérdésre, hogy miért tört ki a háború, a kormánypárti választók 26 százaléka nem tudott válaszolni. A válaszadásra képtelenek aránya az ellenzéki választók körében viszont csak 5 százalék volt. A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak negyede úgy gondolta, hogy a háború az Ukrajnában élő orosz nemzetiség védelmét szolgálja.

Lakner Zoltán, az RTL által megkérdezett politikai elemző szerint a Fidesz-KDNP táborának egy részét elbizonytalanította a háború. Szerinte több kormánypárti szavazó nem tudja, mit gondoljon, miután Orbán Viktor miniszterelnök is elítélte Oroszország katonai fellépését.

Tervet dolgoz ki az EU az ukrán menekültek szétosztására

Az Európai Uniónak az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt menekültek millióinak érkezésére kell felkészülnie, ezért az Európai Bizottság tervet dolgoz ki a nemzeti erőfeszítések összehangolására és a menekültek esetleges tagállamok közötti elosztására – közölte Ylva Johansson belügyi biztos Brüsszelben, a tagországok belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követően vasárnap.

Ylva Johansson a sajtótájékoztatóján közölte: az uniós bizottság a lakhelyüket elhagyni kényszerülő ukránok tömeges beáramlása esetén alkalmazni szükséges szabályok életbe léptetésére tesz javaslatot a tagállamok belügyminisztereinek következő, csütörtökön esedékes ülésén.

A terv szerint a hosszadalmas menekültügyi eljárás elkerülésével az Ukrajnából menekültek bizonyos minimumkövetelmények mellett azonnali ideiglenes védelmet kaphatnának. Az irányelvet akkor alkalmaznák, ha a menedékjog iránt szokatlanul nagy számban benyújtott kérelem feldolgozásának szokásos eljárása túlterhelné a felelős hatóságokat – közölte.

5600 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe Oroszországban

Háborúellenes tüntetést tartottak Moszkvában a Szmolenszkaja téren, a külügyminisztérium előtt – jelentette vasárnap az Eho Moszkvi rádió.

A rádió helyszíni jelentése szerint a hadműveleteket elítélő transzparenseket, valamint az ukrán és orosz zászlókat rohamrendőrök elkobozták, a tüntetők egy részét pedig rabszállító teherautókban elszállították.

Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet vasárnap esti közlése szerint Oroszország 45 városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások.

Csaknem 5600 tüntetőt előállítottak, közülük több mint ezret a fővárosban.

A megmozdulások egybeestek Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettes és ellenzéki vezető meggyilkolásának hetedik évfordulójával. Sokan virágot helyeztek el a gyilkosság helyszínén, a Kreml közelében.

Az orosz főügyészség kilátásba helyezte, hogy hazaárulásként értékelhető, ha valaki pénzügyi, anyagi-műszaki, tanácsadói vagy egyéb segítséget nyújt idegen országnak Oroszország rovására, az Ukrajnában végrehajtott „különleges hadművelettel” összefüggésben. Ez a bűncselekmény tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Mihail Fridman orosz milliárdos az Alfa-Bank társtulajdonosa a LetterOne befektetési cég munkatársainak írt levélben emelte fel szavát a háború ellen.

Erősen kötődöm az ukrán és az orosz néphez, és a jelenlegi konfliktust mindkettő számára tragédiának tartom

– idézte a Financial Times a Lvivben született Fridmant, aki 17 éves korában költözött át Oroszországba.

Egy másik milliárdos, a fehérorosz származású Oleg Gyeripaszka, a Rusal és az En+ Group volt vezetője vasárnap a Telegram-csatornáján azt hangoztatta, hogy a béke nagyon fontos és mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat.

Orbán kiposztolta, hogy a háborúval kel és fekszik, Márki-Zay odakommentelt, hogy korábban kellett volna felkelni

Én ezzel kelek, ezzel fekszem. Minden órában azzal foglalkozunk, milyen döntés az, ami leginkább szolgálja a magyar érdekeket.

Ezt posztolta Orbán Viktor vasárnap 18 óra körül nem sokkal azután, hogy az M1 leadta a vele készített interjút, amelyben többek közt arról beszélt: nincs olyan fegyvere az országnak, amelyet nélkülözni tudna.

Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kommentben reagált a miniszterelnök bejegyzésére.

Mint írta,

korábban kellett volna felkelni. 12 év Putyin-barát, Európa-ellenes politikáját nem tudja Facebook-posztokkal helyrehozni. Mára Ön lett a probléma, a biztonsági kockázat.

Bekerítették Kijevet az oroszok, a lakosság evakuálása nem lehetséges

Frissítünk!

Kapcsolódó
Klicsko cáfolta, hogy olyat mondott volna, bekerítették Kijevet
Az AP hírügynökség cikke alapján terjedt el a hír alig néhány órával ezelőtt, miszerint Vitalij Klicsko arról beszélt, Kijevet bekerítették az orosz csapatok, a lakosság evakuálása nem opció és humanitárius katasztrófa fenyeget.

Vitalij Volodimirovics Klicsko egykori nehézsúlyú profi ökölvívó, Kijev jelenlegi polgármestere az AP hírügynökség megkeresésére közölte, hogy az ukrán fővárost bekerítették az orosz csapatok és a lakosság evakuálása nem lehetséges, mert minden kifelé vezető utat blokkolnak.

Humanitárius katasztrófa szélén állunk. Most még van áram, még van víz és van fűtés a házainkban. De az élelmiszerek és gyógyszerek szállításához megsemmisült az infrastruktúra

– magyarázta Klicsko.

Hozzátette, az üzenetük egyértelmű: álljon ki mindenki közösen Ukrajnáért.

Erősek vagyunk. Minden ukrán büszke a függetlenségére, büszke arra, hogy ukrán, és büszkék vagyunk rá, hogy saját országunk van

– jelentette ki.

Hétmillió ukrán menekültre számít az Európai Unió

A háború miatt a lakhelyüket elhagyni kénytelen ukránok száma meghaladhatja a hétmilliót – közölte Janez Lenarčič, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa egy sajtótájékoztatón Brüsszelben.

Olyasminek vagyunk a tanúi, ami hosszú évek után a legnagyobb humanitárius válságot hozhatja el a kontinensünkön. A szükségletek ezekben a pillanatokban és növekednek

– értékelte a helyzetet a szlovén európai uniós biztos.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik