A Nationalpolitische Erziehungsanstalten, vagyis Nemzetpolitikai Oktatási Intézmények néven ismert bentlakásos középiskolákat 1933-as hatalomra kerülésük után alapították a nácik. A Napola néven közismert iskolák arra szolgáltak, hogy kitermeljék a náci Németország jövőbeni elitjét. Egy új kutatás nemrég mutatta ki, hogy a náci elitgimnáziumokat nem más, mint a brit elitiskolák ihlették.
Helen Roche, a Durhami Egyetem történésze által kötetben (The Third Reich’s Elite Schools: A History of the Napolas) is publikált vizsgálatban több mint száz egykori diák tanúskodását is felhasználták, melyekből kiderül, hogy 1914-től 1939-ig, vagyis a háború kitöréséig rengeteg csereprogramot és sportversenyt bonyolítottak le a német és brit iskolák. Az eseményeket úgy tervezték meg, hogy a résztvevő diákok és tanárok „kulturális nagykövetei” legyenek a náci rezsimnek, miközben arról is információt gyűjthetnek, hogy miként működik a brit magániskolák rendszere. Ennek alapján olyan új oktatási szisztémát hoztak létre Németországban, amely elkülönült a közoktatás rendszerétől, a náci ideológián alapult, sokat merítve a katonai alakulatok és az ókori oktatás mintáiból is.
A kutatás kiemeli, hogy brit földről egyebek mellett a yorkshire-i Bingley-i Gimnázium vett részt az intenzív csereprogramban, valamint versenyek zajlottak az etoni és harrow-i elitiskolák bevonásával. „E brit intézményekben tanultak az évszázados Brit Birodalom vezetői, ám a végső cél az volt, hogy a Napola iskolák végül az «Ezeréves Harmadik Birodalom» vezetőit adják a világnak – nyilatkozta Helen Roche. – A Napola iskolák működésének megismerése megvilágítja azt, hogy miként próbálta a náci Németország átformálni legfiatalabb állampolgárait.”
A háború legvégén egyébként a Napolákból sorozta be a Wehrmacht és a Waffen-SS a legifjabb, legfanatikusabb tagjait, akik a gyenge kiképzés és az erős ideológiai nevelés miatt a végsőkig harcoltak a „győzelemért”, ám igen nagy arányban pusztultak el a harcmezőkön.
