Csütörtök hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ennek kapcsán kérdeztük a Concorde vezető makrogazdasági elemzőjét, Jobbágy Sándort arról, milyen hatása lehet a háborúnak a magyar gazdaságra, és amit eddig tapasztaltunk, abból milyen következtetéseket lehet levonni.
Miért zuhant a forint?
Amikor globális tőkepiaci hatás érvényesül, mint most a háború kitörésekor, minden kockázatosnak tűnő, érintett eszköznél eladási hullám alakulhat ki. Földrajzilag sem vagyunk túl távol a konfliktustól, ráadásul világszerte zuhannak a tőzsdék, gyengülnek a régiós devizák, így a forint is.
A zuhanás helyes kifejezés arra, ami történt a forinttal?
Nem volt kontrollálatlan, pánikszerű zuhanás. Eddig alig haladta meg az euró-forint árfolyam a 370-et. És ha azt nézzük, hogy tavaly év végén, még békében is volt 370 forint egy euró a bankközi piacon, akkor nyilvánvaló, hogy a forint valamennyire tartotta magát, lényegében stabilnak mondható. Főleg a helyzet veszélyességéhez képest.
Mi az oka annak, hogy a forint „stabilnak mondható”?
Ebben van szerepe annak is, hogy különösen november óta jelentős kamatemelésekről döntött az MNB. Ilyen szempontból az egyhetes kamatot érdemes nézni, ami már 4,6 százalék – lényegesen magasabb, mint néhány hónapja, és magasabb, mint a cseh, lengyel vagy román irányadó kamat.
Régiós összehasonlításban is jól szerepelt a forint?
Igen, az első reakcióban nem volt lényeges különbség a régiós devizákhoz képest. A zlotyi-forint az egyik leginkább figyelt, régión belüli devizaárfolyam – csütörtökön kora délutánra csak leheletnyit gyengült a forint a zlotyival szemben.
Ha rosszabbodik a helyzet, akkor is kitarthat a forint?
Háború van, amikor nagyon könnyen tud rosszabbodni a helyzet, kevés a megbízható információ, nagy a bizonytalanság. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy jönnek még olyan hírek, amelyek miatt tovább gyengül a forint. Extrém gyengülésre egyelőre nem számítok, sem arra, hogy jobban gyengülne a forint, mint a régiós devizák. Már csak azért sem, mert az MNB által tervezett további kamatemelések is újabb támasztékot adhatnak a forintnak.
A tőzsdék lejtmenetbe kapcsoltak a háború hírére. Mennyire vannak biztonságban a befektetések?
A menedzselt befektetések, amelyek különféle tőzsdei indexeket követnek, el fogják szenvedni azt az esést, ami a tőzsdeindexek mínuszaiból adódik. Az olyan befektetési alapoknál pedig, amelyek nincsenek indexekhez kötve, azon múlhat a veszteség, hogy mennyire készültek fel, mennyire csökkentették a kockázatokat. Kockázatkerülési hullám alakult ki, és erre lehet számítani továbbra is.
Az OTP mintegy 15 százalékot zuhant csütörtökön. Általános ez a zuhanás?
Nem, jelentős különbségek láthatók. Vannak részvények, amelyek csak egy–két százalékot estek vissza, mások 8–15 százalékot. Ennek oka, hogy a befektetők próbálják mérlegelni a különböző cégek kitettségét.
Érdemes-e most eladnia annak, akinek van például OTP-részvénye, illetve érdemes-e vennie annak, akinek nincs?
A kivárást tanácsolnám mindkét oldalnak. Akik erős kockázattűrő képességűek, azoknak vételi lehetőség lehet egy ilyen tőzsdei zuhanás. Nem közvetlen gazdasági oka van a zuhanásnak, pénzügyi számításokkal nem kalkulálható, mi várható. Bármennyit zuhant is egy részvény, ilyen bizonytalan helyzetben nem lehet megmondani, másnap nem zuhan-e még nagyobbat, vagy éppen nem pattan-e fel.
Az olaj és a földgáz ára is kilőtt a háború miatt. A lakosságot ez közvetlenül nem érinti, de a vállalkozásokat igen. Mire lehet számítani?
Ami a gázt illeti, a kormány intézkedése nyomán a kisebb vállalkozások egy része átkérhette magát a lakossági egyetemes szolgáltatás befagyasztott rezsiára alá. A többieknél jelentős költségnövekedést jelenthet a gázár emelkedése. Nem tudni, lesznek-e még esetleg kormányintézkedések, amelyek védelmet nyújtanának a vállalati szektornak. Mindenesetre a kormány mozgástere erősen korlátozott, hiszen jelentősen megnőtt az utóbbi bő fél évben a hiány, és még a Covid-hatást sem heverte ki teljesen a költségvetés.
Az amúgy is magas inflációt tovább gerjesztheti a háború?
Igen, számítani lehet az inflációs kockázat növekedésére. A vállalati energiaköltségek emelkedése biztosan meg fog jelenni az árakban. Az utóbbi időkben az átlagos inflációnál jobban emelkedtek az élelmiszerárak – ezt is gyorsíthatja a háborús helyzet.
Veszélybe kerülhet-e a kormány által remélt növekedés?
Ezt most még nehéz megbecsülni, de a jelenlegi tudásom alapján nem számítok nagyobb visszaesésre. A külkereskedelmünk több mint 70 százalékát EU-s országokkal bonyolítjuk, Oroszországgal és Ukrajnával csak pár százaléknyi a forgalmunk. Közvetett negatív hatások más EU-s országokon keresztül jelentkezhetnek. Ha szállítási problémák adódnak, az például okozhat átmeneti visszaesést a növekedésben. A vasúti teherszállítást például leállították Oroszországból Ukrajna felé, de hogy ez milyen tételeket érint, még nem tudni. A magyar növekedést jelentősen élénkítheti a plusz jövedelemkiáramlás (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés, béremelések, fiatalok szja-mentessége). Ha pedig a Covid-helyzet a most feltételezett forgatókönyv szerint javul, azokban az ágazatokban (turizmus, szolgáltatások) is érezhető lehet a növekedés, amelyeket visszavetett a járvány. Viszont a háborús helyzet sok mindent felülírhat.
Mi lehet igazán veszélyes a magyar gazdaság számára?
Az biztosan súlyosbítaná a gazdasági kockázatokat is, ha a háború kiterjedne más országokra is. És amivel feltétlenül kell számolni, hogy különböző gazdasági szankciók várhatók Oroszországgal szemben.
Milyen szankciókra lehet számítani?
Valószínűleg korlátozni fogják a pénzügyi kapcsolatokat. Befagyaszthatnak például olyan orosz eszközöket, amelyek EU-s országok pénzügyi intézményeinél vannak. Magyarországon is vannak olyan befektetési alapok, amelyek tartanak orosz részvényeket és kötvényeket – lehet, hogy a vétel ellehetetlenül, és nem kizárt, hogy a meglévő eszközöket el kell adni, vagy felfüggesztik ezekkel a kereskedést, mert az árak megállapításához nem lesz pontos tőzsdei információ. Volt már erre példa Magyarországon. Várható még hogy az EU korlátozza vagy teljesen megszünteti az orosz bankok hozzáférését az európai pénzpiacokhoz. Ha így lesz, azoknak a magyar pénzintézeteknek is lépniük kell, amelyeknél orosz cégek vezetik a számláikat – elképzelhető, hogy meg kell tagadniuk a hozzáférést. Konkrétumokat azonban még nem tudni. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre a SWIFT-rendszerből nem fogják kizárni az orosz bankokat, legalábbis erről nincs egyetértés az unión belül.
Más szankciók is szóba jöhetnek?
Elképzelhető, hogy az Oroszországba irányuló áruk és szolgáltatások forgalmát is korlátozza az EU. Nagyon valószínű, hogy az orosz gazdasági potenciál gyengítése céljából korlátozhatja vagy megtilthatja az EU a csúcstechnológiai informatikai termékek oroszországi kivitelét. Ez érintheti a magyarországi elektronikai termékeket előállító cégek orosz kivitelét is.
Lehet-e pozitív hatása a magyar gazdaságra a háborúnak?
Igen.
Magyarország szempontjából nagyon fontos, hogy hogyan állnak az európai és amerikai kamatszintek. Európában és az USA-ban is megemelkedett az infláció, és ezért nagy a nyomás a jegybankokon, hogy szigorítsanak, kamatot emeljenek, és leálljanak a kötvényvásárlási programjaikkal. A Fed – úgy tűnik – márciusban leáll a kötvényvásárlással. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a háborús helyzet miatt a várt 6–7 helyett csak egy–két kamatemelést fog végrehajtani, ami jelentős változás. Az euróövezetben pedig arra lehet számítani, hogy a kötvényvásárlási programmal nem fognak leállni, és kamatemelés sem várható. Ez pedig kedvező változás lehet Magyarországnak, a hozamok oldaláról nem lesz olyan nyomás a gazdaságon, hogy szigorító intézkedéseket kelljen tenni. Ez az eddigihez képest lazább, a növekedést támogató külső környezetet eredményezhet. Jó eséllyel a várakozásnál alacsonyabb költségű lehet a vállalatok, illetve az állam számára az eurós vagy dolláros finanszírozás. Ez azonban már a közvetlen háborús következményeken túlmutató várakozás, hatásai az év későbbi részében lehetnek érzékelhetők.
