Az európai lakosság 36 százalékának van pozitív képe az Európai Parlamentről (EP), ez 12 százalékpontos emelkedés 2015 óta – derül ki az Eurobarometer kedden közzétett közvélemény-kutatásából, ráadásul ebből 4 százalékpontnyi növekedés a járvány éveire esik. Ez azért is érdekes, mert a korábbi években, amikor valamilyen krízis történt, az EP és az Európai Unió népszerűsége általában csökkent.
Az állampolgárok az uniós intézmények közül leginkább az EP-ben bíznak meg, és 58 százalékuk nagyobb szerepet szeretne a parlamentnek a jövőben. További adalék, hogy minél többet tudnak a parlament működéséről, annál inkább pozitív kép él bennük róla, és annál valószínűbb, hogy részt vesznek a következő EP-választáson.
Az Európai Parlament fő feladatának a demokrácia megvédését tartják a megkérdezettek – ez azért jelentős eredmény, mert a felmérések története során először adták hozzá a kérdésekhez a demokráciát mint értéket. A demokrácia 13 országban került az élre, Csehországban és Magyarországon viszont osztoznia kell az első helyen az emberi jogok védelmével az unióban és világszerte.
A legtöbb pozitív visszajelzést Írországban (62 százalék), Svédországban (48 százalék) és Portugáliában adták (47 százalék), a legkevesebben Franciaországban (22 százalék) és Szlovákiában (25 százalék) elégedettek az Európai Parlamenttel.
A megkérdezettek számára a legfontosabb a közegészségügy helyzete (42 százalék), ezt követi a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (40 százalék), majd a klímaváltozás elleni harc (39 százalék). A fiatalok optimisták az unió jövőjét illetően, és a klímaváltozással együtt a legfontosabb prioritásnak tartják.
Az EU-val szembeni pozitív attitűd a koronavírus-járvány alatt megerősödött. Az állampolgárok 72 százaléka szerint országuk jól járt azzal, hogy az EU-tagja, 32 százalékuk szerint javult az országok közötti kapcsolat, 30-30 százalékuk pedig úgy véli, hogy a tagság hozzájárult az ország gazdasági növekedéséhez, illetve a béke fenntartásához és a biztonság erősítéséhez.
Az európaiak 58 százaléka azt állítja, követi az európai politikával kapcsolatos híreket, de szeretnének még többet tudni, például arról, hogy mire költi országuk az uniós támogatásokat (43 százalék), hogyan változik az uniós szabályozás (30 százalék), pontosan mit csinálnak az egyes EP-képviselők, és mit tesz az EU a járvány legyőzéséért (29-29 százalék).
Fontosabb szerepet szánnánk az EP-nek
Az uniós átlaghoz képest (36 százalék) arányaiban pozitívabb kép él a magyarokban (43 százalék) az Európai Parlamentről, és kisebb arányban (17 százalék, illetve 14 százalék) nyilatkoztak negatív benyomásról. A magyarok 55 százaléka azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana, és 36 százalék szánna neki kevésbé fontos szerepet.
Az EP által kiemelten kezelendő témák esetében a magyarok a közegészségügyet tették az első helyre, nem sokkal lemaradva követi a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, míg a harmadik helyen az éghajlatváltozás elleni fellépés szerepel. Csak ezután következik a szegénység elleni küzdelem, a demokrácia és jogállamiság, valamint Európa jövője.
Abszolút többségben az EU-párti magyarok
A megkérdezett magyarok 62 százaléka válaszolt úgy, hogy alapvetően jó dolognak tartja hazánk uniós tagságát, 33 százalékuk semleges a kérdésben, és mindössze 9 százalék felelt nemmel. Ennél még többen,
Az előnyök között az első helyen szerepel az, hogy az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyaroknak (38 százalék), a második helyen az, hogy a közösség hozzájárul Magyarország gazdasági növekedéséhez (35 százalék). A harmadik helyre az került, hogy az EU elősegíti a béke fenntartását és a biztonság megerősítését, ezt nem sokkal lemaradva követi az, hogy az unió hozzájárul a magyarok életszínvonalának javításához.
A hátrányok közül a leggyakrabban említett válaszlehetőség az volt, hogy azokkal a problémákkal, amelyek a magyar emberek számára fontosak, a legjobban országos szinten foglalkoznak (29 százalék), illetve hogy az egyes nemzetiségeknek nagyon kis befolyásuk van az EU szintjén meghozott döntésekre (28 százalék). Ehhez kapcsolódva az is gyakori panasz volt, hogy az egyes országok kormányainak ugyancsak kevés befolyása van az uniós döntésekre (25 százalék), és az is viszonylag sokakat zavar, hogy az EU-tagság aláássa Magyarország külső határainak ellenőrzését, és az ország sérülékenyebb a globalizáció negatív hatásaival szemben. Általánosságban a magyarok 63 százaléka úgy érzi, hogy nem számít a véleménye a közösségben, de 55 százalék szerint ugyanez a helyzet a saját országában is.