Az LMP benyújtotta törvényjavaslatát a közhatalmat gyakorló politikusok, közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakításáról. Az előterjesztés több törvényt is módosítana, hogy hitelesebbé tegye a vagyonbevallásokat, amelyek ellenőrzését komolyan megszigorítanák a közbizalom helyreállítása érdekében.
Az LMP szerint a legfontosabb változás, hogy
- a köztársasági elnök,
- a parlamenti képviselők,
- a politikai felsővezetők,
- az Országgyűlés által kinevezett tisztségviselők,
- az állami, önkormányzati cégeket vezetők,
- a nagyvárosi polgármesterek,
- a köztulajdonban álló nagyvállalatokat vezetők
vagyonnyilatkozatainak hitelességét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hivatalból vizsgálná.
Előírnák a vagyonnyilatkozatok összevethető, kereshető módon történő közzétételét, kizárnák az utólagos módosítást. Kiegészítenék a nyilatkozatok adattartalmát, abba beépítenék a nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok hasznosítását, használatát. A jövőben a képviselők (és családtagjaik) tulajdoni részesedésével vagy ügyvezetése mellett működő cégek használatába kapott állami, önkormányzati vagyont is fel kellene tüntetni.
A javaslat az ingatlanok és az ingók mellett a jelenlegi kategóriákba nem sorolható vagyoni értékű jogokra (például a koncessziós jogosultságokra) is bevallási kötelezettséget állapítana meg. Az LMP
a misztikusan növekvő ingatlanok problémája mellett a nagyvonalú családi ajándékokra hivatkozó védekezés régi hagyományának is gátat szab: a vagyonnyilatkozat kötelező vizsgálata kiterjedne az ingyenes juttatásoknak a forrás jogszerűségére vonatkozó vizsgálatára is.
Az Állami Számvevőszéknek 60 napja lenne a parlamenti képviselők, az Országgyűlés által választott tisztségviselők
vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére – elsősorban a közhiteles állami nyilvántartások adatai alapján. A számvevők ehhez minden hatósági és állami nyilvántartáshoz hozzáférést kapnának, az érintettet nyilatkoztathatnák is a vagyonelemek azonosításához.
Vizsgálat indulna, ha egy képviselővel kapcsolatban olyan adatok – például a bevallott jövedelem által nem fedezett életvitel vagy egyedi kiadások – merülnének fel, amelyek a bevallottak valóságtartalmát megkérdőjelezik.
A vizsgált adatok jelentős része még politikai közszereplők esetében sem tartozik a nyilvánosságra, ezért az ÁSZ a vizsgálatról a Mentelmi bizottságnak készítene jelentést, de a vagyonnyilatkozat hiányosságaira vonatkozó megállapításait közzétenné.
A civil javaslattal is próbálkoznak
A közhatalmat gyakorlók és a közbeszerzések nyerteseinek
vagyonosodásának átláthatóságáról szóló határozati javaslatot nyújtott be Kocsis-Cake Olivio, A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szintén az átláthatóság és a szankciók kiszabhatósága érdekében javasolja a jelenlegi szabályok átalakítását.
A javaslat a korrupcióellenes civilek által kidolgozott elemeket tartalmazza.
- A vagyonnyilatkozatokat elektronikus úton, egységes formátumban kellene benyújtani.
- A tartalom valódisága érdekében kötelező lenne a gazdasági, társadalmi tisztségeket feltüntetni.
- A valódi ellenőrzés érdekében az adóhatóságnak kötelező lenne ellenőriznie a bevallott jövedelmeket.
- A gyanús vagyongyarapodásoknál vagyonosodási vizsgálatot kellene lefolytatni.
- A Büntető törvénykönyvben önálló bűncselekményként szerepelne a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.
A Párbeszéd ezen túl javasolja azt is, hogy legyen kötelező a vagyonnyilatkozat azon cég vezetőinek is, akiknek a vállalkozása a közbeszerzésen ötszázmillió forint feletti összeget nyert el. A párt garanciát vállal rá, hogy az egységes ellenzék áprilisi győzelme után újra az Országgyűlés elé terjeszti a javaslatot.
