Belföld

Hét ponttal szedi szét Kásler és Müller Cecília utasítását az orvosi kamara

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Megütközéssel fogadták a házi orvosok Müller Cecília tisztifőorvos asszony határozatát, amelyben elrendelte, hogy legalább egy hétvégét kötelező oltással eltölteniük akár öt millió forintos büntetés terhe mellett, illetve Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének utasítását, amely visszahívási kötelezettséget ír elő számukra. A Magyar Orvosi Kamara hét ponttal mutat rá, hogy milyen veszélyekkel járhat Káslerék utasításai az egész magyar egészségügyre nézve.

1.     A házi orvosi közösség munkája volt az alapja az oltási terv tavaszi sikereinek, nem volt olyan páciens, akinek a vakcinálásában ne vett volna részt a házi orvosa.

2.     Akinek oltásra lehet még szüksége, annak oltása a hétvégi oltási lehetőség nélkül is megoldható, ezért a háziorvosi rendszert feleslegesen terhelőnek tartják egy kötelezően előírt, munkaidőn kívüli, hétvégi oltási napot általánosan, minden praxisra vonatkozóan elrendelni. Miután előreláthatóan rendkívül kis számban jelentkeznek csak páciensek egy-egy praxis vonatkozásában, ezért az oltóanyag racionális felhasználása megoldhatatlan, bizonyosan nagy mennyiségű oltóanyagot kellene kidobni felhasználatlanul.

3.    Amikor a háziorvosi rendszerre terhelünk feladatot, azt döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terheljük, akik többségében eddig is derekasan kivették a részüket a pandémiás védekezésből. A kimerültség, kiégettség ilyen mértékénél egyáltalán nem kívánatos extra munkát elrendelni, mert ez a teljesítmény további csökkenéséhez, további pályaelhagyáshoz és megüresedő praxisokhoz fog vezetni, annak minden negatív következményével a betegekre. 

4.     Vannak kollégák, akiknek a mindennapi gyakorlata hagy kívánnivalót maga után, esetükben a betegpanaszok is jogosak. Ez azonban a háziorvosi közösség elenyésző kisebbsége. Mégis úgy vélik, hogy a híradások, közösségi média bejegyzések, panaszok okán, ezen probléma súlyánál jobban befolyásolhatja a kormányzati döntéseket.

5.     Háziorvos kollégák már most is nagy számban segítik, segítették a kórházi oltópontokon a helyi kórházi vezetés kérésére az oltópontok működtetését. Nem ritka, hogy egy kolléga lát el akár 3 praxist is, miután jelenleg minden 10. háziorvosi körzet betöltetlen. Ezért is fordulhat elő, hogy sok olyan kolléga akad, akinek minden januári hétvégéje egyben ügyeleti szolgálattal is telik. Amennyiben általánosított feladatszabással kötelezzük teljesítésre ezen kollégákat, úgy az oltópontok működése és az ügyeleti, mi több a nappali ellátás kerül veszélybe.

6.     Szükséges az oltásoknak (és akár a tesztelésnek is) az alapellátástól és szakellátástól függetlenített oltópontokon (és tesztpontokon) történő további működtetése. Ezzel a háziorvosok és a szakrendelők is vissza tudnának térni elmaradt szűrési gondozási feladataikhoz, melyek elmaradása szintén jogos lakossági panaszokat generál.

7.     Az omikron variáns a nyugat-európai tapasztalatok alapján akár már januárban is óriási betegbeáramlást okozhat, amely főleg az alapellátást fogja terhelni. Ebben a helyzetben hétvégi extra munkavégzést, nem fogadott hívások kötelező visszahívását elrendelni meglehetősen visszás.

Ezután négy javaslatot tesznek:

1.     Az oltási tevékenységet függetlenítsék a házi orvosi rendelőkről és a szakrendelőktől, járásonként hozzanak létre oltó- és tesztközpontokat.

2.     Az országos tiszti főorvos által elrendelt januári oltási kötelezettség „az ésszerű vakcina és humánerőforrás gazdálkodás érdekében teljesíthető legyen a praxisközösségek, azonos telephelyen dolgozó háziorvosok, vagy bármilyen más az alapellátás szereplőinek önálló szerveződése révén”.

3.     Kásler utasítását a visszahívásokkal kapcsolatosan vizsgálják felül.

4.     Az általánosító, kötelező feladatrendelések helyett a célzott, a feladatellátásban elmaradó szolgálatok felhívását javasolják, akár hatósági bírság kiszabása mellett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik