Kelet-Európa örök dilemmája fogalmazódik meg az új bolgár kormány létrejötte után, amit a nálunk már elcsépelt idézet fejez ki a legjobban: „Mindig nyugatra menj. És ne feledd soha, hogy keletről jöttél.” Bulgáriában a szavazók idén a harmadik általános választáson is azt az utat jelölték ki, amiről Márai Sándor írt, de ennek megvalósításakor most irdatlan feladatokkal szembesül az új, négypárti koalíciós kormány.
Bő egy évtizedes populista-jobboldali kormányzás, Bojko Boriszov belügyi tábornok pártjának az uralma után, korrupciós és más botrányokat követően, az új, az országot Nyugat felé kormányozni próbáló kabinet már most, a miniszterelnök december 13-ai megválasztása után pár nappal komoly nehézségekbe ütközött.
Az új kormány élére megválasztott Kiril Petkovot, a „Folytatjuk a változást” (FAV) párt vezetőjét máris figyelmezteti a keleti „rögvalóság”. A szélsőjobboldali Újjászületés nevű, oltásellenes párt vezetője, Kosztadin Kosztadinov azzal fenyegetőzik, hogy több mint százezer hívével megostromolja a parlamentet. Kosztadinov nyilván nézi a híreket, és látja, hogy Romániában milyen felfordulást okoznak az oltásellenesek, akik egy rövid időre valóban bejutottak a bukaresti parlament udvarára. Több mint százezer szavazója persze nem valószínű, hogy követné őt egy ostrom idején.
Kosztadinovék az ellen próbálnak fellépni, hogy Bulgáriában is bevezessék a zöld kártyát, vagyis az oltási igazolványt, amely azt bizonyítaná, hogy valaki be van oltva, vagy a fertőzésen átesve védett a koronavírussal szemben. Az igazolvány biztosítana belépést az oltottaknak egyes helyekre – egyelőre inkább csak a központi államigazgatás, illetve a törvényhozás épületeiről van szó. Kosztadinov szerint a zöld kártya törvénytelen, és a bolgár lakosság nyolcvan százaléka nem akarja beoltatni magát. Ez ugyan túlzás, hiszen az átoltottság már most is 30 százalék körüli, de az kétségtelen, hogy így is a legalacsonyabb ez az arány az Európai Unióban. Ennek megfelelően a bolgár halálozási mutatók a legrosszabbak közé tartoznak az EU-n belül.
Az átoltottság növelésére a kormány számos intézkedést tervez. Petkov nemcsak a zöld kártyát vezetné be, hanem az oltásokat is népszerűsíteni szeretné,
Petkovról korábban már megírtuk, hogy tényleg Nyugatra ment, a Márai-idézetnek megfelelően – és eljutott egészen a Harvard Egyetemig. Ám az emigráns íróval ellentétben ő visszatért hazájába, és egy olyan másik harvardossal kormányoz együtt, mint Aszen Vaszilev, aki a „Folytatjuk a változást” meghatározó emberként most miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter az új kormányban. Petkovtól és Vaszilevtől azt várják a bolgárok, hogy valóban a modernizálják az országot, erre a két harvardi végzettségű politikus már Sztefan Janev ügyvezető kormányában is kísérletet tett idén. Janev tábornok egyébként az új, négypárti Petkov-kabinetben a védelmi miniszteri tisztséget foglalja el függetlenként, tehát nem adta fel teljesen a hatalmat.
A FAV jelölt a kormányba még egy külföldről hazatérőt: az egykor Izraelben élő, és ott a Munkapárt ifjúsági szervezetében korábban magát aktivizáló vállalkozó-nagybefektetőt, Daniel Lorent. Ő az innovációért és a növekedésért felelős a szófiai kabinetben, amelynek van e-kormányzatért felelős tárcavezetője, illetve olyan miniszterelnök-helyettese is, aki a klímaváltozással foglalkozik. De ahogy az oltásoknál, úgy a digitalizációnál is komoly ellenállásba ütköznek már az első napokban a kabinet tagjai. Az e-kormányzati tárca vezetője máris magyarázkodni kényszerült, hogy az új, digitális személyi igazolványok chipjei nem tartalmaznak egy kódon kívül semmilyen más információt, ha tulajdonosai így szeretnék.
Az új kormánynak más, régi beidegződésekkel is meg kell küzdenie. Ezek közül a legsúlyosabb a korrupció. A Boriszov-kormány részben emiatt bukott meg (idén három választáson). Petkov, aki vállalkozóként is ismert volt eddig a hazájában, most e téren is változást ígér, és Ivan Gesev főügyész lemondását követeli.
Ami viszont valódi elmozdulást jelenthet a nemzetközi porondon, az az, hogy az új miniszterelnök változtatni akar Bulgária álláspontján Észak-Macedónia uniós csatlakozásával kapcsolatban. A macedónok EU-csatlakozását eddig elsősorban Szófia akadályozta, ez változhat most meg. Igaz, egyelőre Petkov sem visszakozott azoktól a követelésektől, amelyek a macedón oktatásban a bolgár kultúra és történelem nagyobb fokú elismerését célozzák. A macedón történelmi tudatot elsősorban a jugoszláv, szerb befolyás formálta, emiatt a szláv nyelvek közül e két, egymáshoz legközelebb álló nyelvet beszélő bolgár és macedón elitek egymást támadják, aminek értelme nem sok van, gazdasági és politikai károk okozására viszont alkalmas.
Petkov azt mondja, hogy az üzleti kapcsolatokat kellene fejleszteni a két ország között: nincs például közvetlen repülőjárat a fővárosok, azaz Szófia és Szkopje között. Hosszú távon egy vasútvonal megépítését is felvetette az új bolgár kormányfő. Petkov bízik abban, hogy a fizikai összeköttetések megteremtésével az ideológiai nézeteltéréseken is könnyebben túljutnának. A FAV és a kormány első embere azért nem álmodozó – tudja, hogy konkrét lépésekre is szükség van, ezért féléves türelmi időt kért a macedónokkal való legvitásabb kérdések rendezésére, legalábbis ez tűnik ki a Politicónak, a brüsszeli internetes lapnak adott nyilatkozatából. Igaz, a Financial Timesnak gyorsabb cselekvést ígért.
Az üzleti lap szerint ugyanakkor
Figyelembe veszi Bulgária és a régió sajátosságait a hadügyminiszter, Janev is. A tábornok a Fekete-tenger térségében fokozódó ukrán-orosz viták láttán kijelentette, hogy Bulgária nem szeretné, ha a NATO új katonai egységeket telepítene hazája területére. Ezzel nyilvánvalóan az oroszok érzékenységére volt tekintettel a miniszterelnökből honvédelmi miniszterré visszalépő katonapolitikus. Janev hangsúlyozta, hogy NATO-csapatok érkezése Bulgáriába csak feleslegesen fokozná a feszültséget a térségben.
Egyelőre Bulgária nem is nagyon „ugrálhat” – az ország erősen függ az orosz gázszállításoktól. Nem véletlen, hogy az új miniszterelnök éppen az európai gázárak emelkedése közben tárgyalt Szófiában görög partnerével az energiaipari együttműködésről. A görög Kiriakosz Micotakisz volt egyébként az első külföldi kormányfő, aki a bolgár fővárosba látogatott Petkov december 13-ai megválasztása óta. Ami az energiaválságot illeti, az új bolgár kormány természetesen nem a görögöktől várja a problémák megoldását, bár egy új összeköttetést terveznek a két ország között – egy vezeték egyébként hosszú évek óta épül, alighanem ezt a beruházást akarják felgyorsítani.
Szófiában most az akut energiaválságot is igyekeznek enyhíteni, ezért egy 870 millió dolláros programot kívánnak indítani a gazdaság – részben a kisvállalkozások – megsegítésére a dráguló energiaárak miatt.
Hogy mindezen ambiciózus tervekből mi valósul meg, az a jövő kérdése – az azonban már jól látszik, hogy nem fog unatkozni az új bolgár kormány a koronavírus- és energiaválság közepette, amikor Európa legszegényebb országot próbálja modernizálni és növekedési pályára állítani.
