Az elemzés szerint 2030-ig 2400 milliárd euróra lenne szükség. A befektetés hiányában az a veszély fenyeget, hogy Oroszországnak és Közép-Ázsiának több földgázt és kőolajat kell importálnia, mint amennyit exportál – figyelmeztetett a Világbank csütörtökön közzétett jelentésében.
Az Európai Unió évek óta próbálja csökkenteni a Gazprom orosz földgázkonszerntől való függőséget. Ezt a célt szolgálja az Európai Parlament illetékes szakbizottságában csütörtökön elfogadott új gázellátási jogszabály-tervezet. Ez az új szabályozás előírná, hogy egy esetleges új földgáz-válság esetén a háztartások ellátása 45 napon át biztosított legyen még akkor is, ha az ipari felhasználók nem kapnak földgázt.
Európa energia-gondjának megoldása azonban nem ilyen egyszerű, mert amilyen mértékben csökkeni fog Oroszország nyomásgyakorló képessége a jelentés szerint, olyan mértékben fog erősödni a közép-ázsiai országoké – írta a Die Presse. “Azerbajdzsánnál van a kulcs mindenféle gázvezeték-fejlesztéshez, és ezt tudja is” – fogalmazott Brendan Devlin, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese.
Devlin nyugtalanítónak tartja a világbanki jelentést, szerinte elképzelhető, hogy magántőke felhasználása nélkül nem kerülhető el az energiaválság, de néhány kelet-európai és közép-ázsiai ország kedvezőtlenül áll hozzá a nyugati befektetőkhöz.
A Gazprom példáján szemléltetve a jelentést, a vállalatnak évente 15 milliárd dollárt (11 milliárd eurót) kellene befektetnie a vezetékekbe csak ahhoz, hogy a jelenlegi szinten tartsa a kitermelést, ezzel szemben 2001 és 2008 között csak összesen 36 milliárd dollárt költött erre a célra. A tanulmány rámutat, hogy eközben tavaly októberben Vlagyimir Putyin miniszterelnök 68 milliárd köbméter gáz szállítására kötött szerződést Kínával – írta a Die Presse.
