Budapesten az elmúlt közel százötven évben egymást érték a furcsa, vagy épp érdekes ötletek, amik jó része sosem hagyta el a tervasztalt, vagy a makettfázist. Nem épült felhőkarcoló a Károly körúton, illetve a Rókus Kórház helyén, nem vágja ketté sugárút a Zsidónegyedet, nem a Dunán áll a világ első úszó szállodája, és így nem alakult át gyökeresen a sokak által térnek gondolt, de valójában csak egyszerű közlekedési csomópontként létező Astoria képe.
A lehetőségek száma persze végtelen volt, így ma az ELTE épületei fölé nyúló, lábakon álló tömböket, ijesztő tornyokat, vagy akár egy grandiózus Nemzeti Színházat is találhatnánk a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán.
Voltak persze ennél egyszerűbben kivitelezhető ötletek is: ilyen volt a főváros Városfejlesztési Osztályának 1957-es kiállításán felbukkant, a kereszteződés mellé tervezett pavillon-kombinát terve is, aminek makettjéről az utolérhetetlen Fortepanon találhatunk egy fotót:
Az első látásra talán nehezen érthető épület valójában faék egyszerűségű lehetett volna, hiszen a kör alaprajzú tér jó részébe egy vagy két üzletet zsúfoltak volna a tervezők – a Budapesti Városépítési Tervező Iroda három munkatársa, a később Ybl-díjjal elismert Boross Zoltán, Jankó Kálmán és a rejtélyes Ágoston J. –, akik még egy esőtetőt, illetve egy apró virágágyást is álmodtak a kiadóablakok elé.
Milyen jó lenne ma egy ilyenből kávét, vagy péksüteményt vásárolni, akár itt, akár a belváros bármely pontján!
