Közélet

Lehet verni, de csak addig, amíg nem lesz nyoma – Országok, ahol még mindig semmibe veszik a nőket

Nálunk szóban diszkriminálnak, más országokban azonban durva törvényekkel vagy éppen idejétmúlt szokásokkal. A nőket Afrikában és egyes arab országokban még mindig egyfajta tulajdonként kezelik, de Amerikában is bőven találni fura dolgokat.

Itthon Kövér László és Kovács Ákos mondta meg a tutit a nők dolgáról, ami után sok ember zsebében kinyílt a bicska, pedig ha belegondolunk, más helyeken – lekicsinylő szavak helyett – durván diszkriminatív törvények segítségével „tartják kordában” a nőket. Az alapvető emberi jogokért küzdő Human Rights Watch nonprofit szervezet legfrissebb, World Report 2015 című tanulmányában erre (is) találhatunk bőven példát.

Lehet verni, de csak addig, amíg nem lesz nyoma

A nők körülmetélése még mindig óriási probléma egyes afrikai és ázsiai országokban, ez alól – hiába tiltja a törvény – Egyiptom sem kivétel. Guineában egy kormányzati felmérés szerint a lányok és nők közel 95 százaléka esik át a fájdalmas procedúrán. A nők szabadsága alapból nagyon sok helyen korlátozott, Kuvaitban például azok, akik nem kuvaiti férfihoz mennek hozzá, nem adhatják tovább állampolgárságukat születendő gyermeküknek (bezzeg a férfiak igen). Törvény tiltja továbbá a szabad partnerválasztást is, vagyis az apa beleegyezése nélkül a lány még férjhez sem mehet.

burka

Az Arab-félsziget országai közül talán Szaúd-Arábiában vannak érvényben a legszigorúbb törvények: a nők nem kaphatnak útlevelet, nem házasodhatnak, utazhatnak és tanulhatnak egy férfi „gyám” (általában férj, apa, fiútestvér vagy fiúgyermek) beleegyezése nélkül. Továbbá minden nő el van tiltva az gépjárművezetéstől és – egyelőre legalábbis – a sportolástól. Ez utóbbiban annyi változás tapasztalható, hogy az oktatásért felelős minisztérium a jövőben elérhetővé tenné a testnevelésórákat a lányok számára is.

Az Egyesült Arab Emírségekben törvényileg is engedélyezett az asszony-, avagy a gyerekverés, egészen addig, amíg az nem lépi túl a saría, vagyis az iszlám erkölcsi, morális viselkedés határát. Egy másik törvény szerint pedig a nőknek kötelességük engedelmeskedni férjeiknek. Amennyiben ezt nem teszik meg, a férj akár veréssel is büntetheti feleségét, persze csak addig, amíg mindez nem hagy látható fizikai nyomot. Jordániában pedig a becsületgyilkosságot érdemes kiemelni: 2014-ben például legalább tíz nőt és gyereket öltek meg saját családtagjaik.

A becsületgyilkosságokat általában családon belül, sokszor a legifjabb fiútagok követik el, akik így koruknál fogva kevésbé vagy egyáltalán nem büntethetők. A család azokat a nőket öli meg, akik nem mennek bele az előre elrendezett házasságba, válni akarnak, házasságon kívül szexeltek vagy éppen erőszak áldozatai. A halál módjai között szerepel a halálra kövezés, késelés és ütlegelés, a lefejezés, a felakasztás, valamint a savval való leöntés. A becsületgyilkosságot sokszor nyilvános helyen végzik, ezzel szeretnének ugyanis példát statuálni.

A becsületgyilkosságok nemcsak Jordániában, hanem Pakisztánban is gyakoriak, a pakisztáni emberi jogokat felügyelő nonprofit szervezet (NGOs) szerint évi ezerre tehető az ilyen indokból elkövetett gyilkosságok száma. A 25 éves és három hónapos terhes Farzana Parveen-t például nyilvánosan kövezte halálra a saját családja azért, mert engedély nélkül ment férjhez. És ami a legelképesztőbb: az elkövetőket általában felmentik a vádak alól, ha tettük után kifejezik megbocsátásukat halott rokonuk felé.

Korbácscsapások és szüzességi tesztek

A nők helyzete Ázsiában sem sokkal rózsásabb: Indonéziában a nőket törvény kötelezi a hidzsáb (a muszlim nők haját eltakaró kendő) viselésére, ami alól sok helyen a keresztény lányok sem kivételek. A parlament 2014-ben több olyan iszlám törvényt hozott, amely korábban nem létezett az országban. Ezeket a nem muszlim nőkre is kiterjesztették, így nekik is tilos az alkoholfogyasztás, bármilyen homoszexuális tevékenység, valamint a házasságon kívüli szex. Ezek megszegésekor 100 korbácscsapástól kezdve akár 100 hónap börtönbüntetés is kiszabható.

A Human Rights Watch 2015-es tanulmánya szerint problémás továbbá a rendőrnek jelentkező nők durva szüzességi tesztje is. A teszt amúgy nemcsak azoknak kötelező, akik rendőrnek jelentkeznek, hanem azoknak a nőknek is, akik rendőrökhöz készülnek hozzámenni. A rendőrségi vezetők szerint a szűz nők sokkal egészségesebbek és megbízhatóbbak, elvégre prostik mégsem lehetnek a rendvédelemben – ezt már egy indonéz rendőrségi szakértő mondta a Time magazin újságírójának. Indonéziában már-már megszállottan keresik az alkalmat egy-egy szüzességi teszt elvégzésére: 2014-ben például felvetették a középiskolás lányok szüzességi tesztjének ötletét, amely szerint csak a szűz lányok érettségizhetnének. Az ötlet végül társadalmi nemtetszést váltott ki, ezért nem vezették be.

india

Indiában óriási közfelháborodást keltett az a 2014-es novemberi eset, amikor egy sterilizációs folyamatot követően több mint egy tucat nő meghalt és sokan súlyos betegek lettek a közép-indiai Chhattisgarh államban. A nők méhkürtkimetszésre érkeztek egy állami egészségügyi táborba, ám a műtét utáni szövődményekbe 13-an belehaltak. Közel 60 nőt ápoltak kórházban, közülük 20-an voltak súlyos állapotban – az esetről a BBC a helyszínről tudósított.

Tíz tehén egy lányért

Grúziában sem ismeretlen szokás a fiatal lányok házasítása, amely általában közös megegyezésen alapul, durvább esetekben azonban a lány elrablásával is végződhet. Egy férfi például egyszer tíz tehénért adta el kiskorú lányát egy 45 éves férfinak. A grúz oktatási minisztérium adatai szerint 2011 és 2013 között 7367 lány hagyta abba az iskolát azért, mert korán férjhez adták őket.

A Human Rights Watch listáján helyet kapott az Egyesült Államok is, pedig ott a többi országhoz képest viszonylag megbecsült helyzetben vannak a nők. Apró érdekesség: az amerikai Járványügyi Központ (US Centers for Disease Control and Prevention) 2010-es tanulmánya szerint az amerikai egyetemeken és főiskolákon minden ötödik nő áldozatul esik valamilyen szexuális zaklatásnak, amit a helyi rendőrség általában rosszul vagy egyáltalán nem kezel.

A megcsalást mindenhol máshogy büntetik

Vannak országok, mint például Dél-Korea, Tajvan vagy a Fülöp-szigetek, ahol szabadságvesztéssel büntetik a hűtlen felet – Tajvanban például egy év börtön is járhat megcsalásért –, sok muszlim országban azonban a megcsalásért általában halál jár. Szomáliában például 2008-ban 50 férfi halálra kövezett egy korábban megerőszakolt 13 éves lányt, mindezt a hűtlenségi törvény értelmében. Azt azonban, aki megerőszakolta, még csak meg sem próbálták felelősségre vonni – olvasható az Independent cikkében.

guinea

Érdekes, hogy az Egyesült Államok 21 tagállamában a megcsalás továbbra is törvénybe ütköző cselekedetnek számít, amin egyebek közt azért nem változtatnak, mert a törvény így morális útmutatóul szolgál az embereknek (ezen belül is főleg a nőknek). Kevés helyen jut el persze bíróságig az ügy, de amikor igen, akkor általában pénzbüntetéssel végződik (Marylandben például 10 dollárt kell fizetni a „bűnösnek”), durvább esetekben azonban (pl. Michiganben) életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik