Közel 31 év börtönbüntetésre ítélték Carlos Arthur Nuzmant, a Brazil Olimpiai Bizottság (COB) és a riói olimpia szervezőbizottságának volt elnökét, többek között azért, mert szavazatokat vásárolt az ötkarikás játékok rendezésének elnyeréséhez.
Nuzmannak addig nem kell börtönbe vonulnia, míg a fellebbezését meg nem hallgatja a bíróság.
Nuzman, illetve további öt személy ellen 2017. október 17-én emeltek vádat vesztegetés, pénzmosás és pénzügyi szabályok megsértése miatt. Nuzmant azzal a gyanúval tartóztatta le a brazil rendőrség, hogy az ő segítségével kétmillió dollárnyi kenőpénzt utaltak át elsősorban afrikai NOB-tagoknak a 2016-os ötkarikás helyszínről döntő 2009-es voksolás előtt.
A letartóztatás után a NOB a szervezetben betöltött minden tisztségéből felfüggesztette Nuzmant, aki a nemzetközi bizottság tiszteletbeli tagja volt, illetve a 2020-as tokiói játékok előkészületeit felügyelő bizottságban tevékenykedett.
Ők is részt vettek a vesztegetési folyamatban, amely során – mint Cabral két éve bevallotta – Lamine Diacknak, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkori elnökének és NOB-tagnak 1,5 millió dollárt fizettek, hogy Rio hét szavazatot kapjon a NOB 2009-es koppenhágai helyszínválasztó kongresszusán.
Később még 500 ezer dollárt fizettek Diack fiának, Papa Diacknak további három szavazat megszerzéséért.
