A törvényi előírások szerint a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Sok probléma származhat abból, ha ez nem történik meg, mind bérbeadói, mind bérlői oldalon.
„Az alaki hiba miatti érvénytelenség esetén a szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik, tehát az írásba foglalás elmaradása ellenére érvényes lesz a bérleti szerződés, ha teljesítés történt, azaz a bérbeadó birtokba adta a lakást, a bérlő pedig átadta a bérleti díjat” – tisztázza az egyik legfontosabb tudnivalót Dr. Molnár Adél.
Ez azonban nem ideális megoldás, hiszen számos részletkérdésben kell megállapodniuk a feleknek. Ilyenek lehetnek a bérleti díjon felül fizetendő költségek, a bérlemény használati célja, és további olyan feltételek, mint például az állattartás, a lakcímbejelentés, a felmondás szabályozása. Az ügyvéd ezért azt javasolja, hogy a felek részletesen egyeztessenek a szerződés tartalmáról és foglalják írásba, mely szerződésben kössék ki, hogy a szerződés a tényleges megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik.
Az a tapasztalatunk, hogy ha van egy részletes, érvényes bérleti szerződés felek között, akkor jóval kisebb annak az esélye, hogy a bérlőt jogi eljárás igénybevételével kelljen a lakás elhagyására rábírni
– mondja a szakember. Fontos, hogy ellenőrizzük a szerződő partnerünk adatait és a szerződésben megfelelő részletességgel szerepeljenek a felek adatai is. Később egy esetleges jogvitában lényeges lehet a másik fél beazonosíthatósága, bejelentett lakcímének ismerete.
Határozott, vagy határozatlan?
Főszabály szerint a határozott idejű bérleti szerződés a lejárta előtt rendes felmondással nem szüntethető meg, csak rendkívüli felmondással. A felek azonban a szerződésükben eltérhetnek ettől és megállapodhatnak abban, hogy a rendes felmondást is lehetővé teszik.
Határozatlan idejű bérleti szerződés esetén a felek nem szabnak meg előre egy időpontot, amikor a szerződés lejár, ebből következően ez a szerződés indoklás nélkül, rendes felmondással is felmondható, nem csak rendkívüli felmondással. Mindenkinek magának kell mérlegelnie a két szerződéstípus előnyeit és hátrányait, hiszen a határozatlan idejű szerződés több rugalmasságot biztosít (viszont nemcsak a bérbeadónak, hanem a bérlőnek is, így bérbeadóként például kevésbé lehet állandó fix bevétellel számolni, a másik oldalon viszont a bérlő számára is hátrányos lehet, ha nem tud biztosan számítani arra, hogy egy-két évig ott lakhat).
Gyakran előfordul az is, hogy „kevert” szerződést kötnek a felek, azaz alapvetően határozatlan időre szólót, de egy kezdeti minimum időtáv meghatározásával, amely időszakon belül a szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg, majd ennek letelte után igen. Ez jó megoldás lehet mindkét fél számára, mert jobban tudja a felek igényeit szolgálni.
Mit lehet tenni, ha nem költözik ki a bérlő?
Az első és legfontosabb feltétel, hogy legyen egy olyan érvényes, írásba foglalt bérleti szerződésünk, ami pontosan szabályozza a megszűnés, azon belül is a felmondás eseteit és feltételeit. A második dolog, amire figyelni kell, hogy a felmondás formai szempontból szabályos legyen, ez rendkívüli felmondás esetén alapvetően azt jelenti, hogy előzetes felszólítást követően, megfelelő határidővel, írásban, igazolható módon történjen, rendes felmondás esetén pedig mindenképpen írásban, igazolt kézbesítéssel. Így jó eséllyel megelőzhetjük a felmondás jogszerűségével kapcsolatos vitát.
A felmondást követően, ha a bérlő önként nem költözik ki, a bérbeadó a bíróságtól, perben kérheti a lakás kiürítését. Amennyiben a bérlő korábban közokiratba foglalt úgynevezett kiürítési nyilatkozatot tett, amelyben vállalta, hogy a bérleti szerződés felmondás miatt vagy más okból való megszűnésekor az ingatlanból kiköltözik, akkor peres eljárás mellőzésével kényszeríthető ki az ingatlan kiürítése bírósági végrehajtás útján. A fizetési kötelezettségek elmaradása esetén fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezhető.
A bérbeadónak nincs joga bemenni a lakásába ebben az esetben sem, nem cserélhet zárat, és a jegyzőtől sem tud birtokvédelmet kérni. A közüzemi tartozás megelőzésére megfontolható a bérleti szerződés megkötésekor az előfizetéses fogyasztásmérők felszerelése is.
Dr. Molnár kiemeli, hogy az úgynevezett kilakoltatási moratórium időszakában, november 15. és április 30. között a végrehajtó magánszemélyek esetén a lakóingatlan kiürítését nem foganatosítja (kivéve, ha önkényes lakásfoglalóról van szó vagy az eljárás alatt rendbírsággal sújtották, de jelenleg a veszélyhelyzetre tekintettel ezek a kivételek nem alkalmazandók). A kiköltözésig tartó időszakra (ideértve a moratóriumot is) a bérbeadó használati díjat követelhet a bérlőtől.
Ha ugyan sikerül a bérlőt „elküldeni”, előfordulhat szélsőséges esetekben a bosszúból történő károkozás. Az ügyvéd szerint erre a legegyszerűbb megoldás, ha figyelünk arra, hogy a kaució ne csak a fizetési kötelezettségek elmulasztása esetén, hanem bérlői károkozás esetére is felhasználható legyen.
Mi történik, ha minket akarnak kiköltöztetni?
Akár a bérbeadó, akár a bérlő mondta fel a szerződést, a felmondási idő lejártakor a bérlőnek vissza kell adnia a lakást a bérbeadó birtokába. Természetesen ez a helyzet akkor is, ha a bérleti szerződés nem felmondással szűnik meg, például amikor lejár a határozott idejű szerződés, vagy ha a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a szerződést.
Ha a bérlő megítélése szerint a bérbeadó jogszerűtlenül mondta fel a szerződést vagy egyébként úgy ítéli meg, hogy az nem szűnt meg (például nem járt le a határozott idő), akkor dönthet úgy, hogy nem költözik ki az ingatlanból, esetleg jegyzői birtokvédelmet kérhet.
Dr. Molnár szerint nagyon gyakori a bérleti díj vagy a közüzemi díjak megfizetésének elmulasztása miatti felmondás, emellett az együttélés szabályainak kirívó megszegése (ez társasházakban fordul elő legtöbbször), a bérlemény nem szerződésszerű, nem rendeltetésszerű használata (például, ha a bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem lakhatás céljára használja vagy albérletbe adja), és a bérlői károkozás is előfordul felmondási okként.
Ezt érdemes pontosan rögzíteni a szerződésben
Összességében minden a jó szerződéssel kezdődik. A felek a jogszabály keretei között szabadon állapodnak meg a szerződésük tartalmáról, így olyan szerződés születhet, amely valóban megfelel az igényeiknek. Van azonban néhány olyan pont, amelyről elmondható, hogy különösen fontos azokról rendelkezni:
- a szerződés hatálya (mikor kezdődik és meddig tart a bérleti jogviszony),
- ezzel összefüggésben a megszűnés, különösen a felmondás esetei,
- a bérlő fizetési kötelezettségeinek pontos rögzítése: bérleti díj, közös költség, közüzemi díjak, kaució (és annak részletezése, hogy milyen esetekben használható fel),
- annak szabályozása, hogy mik a bérlő és a bérbeadó kötelezettségei,
- milyen célra használhatja a bérlő a lakást, ki lakhat ott vele, albérletbe adhatja-e.
Érdemes azt is feltüntetni, hogy milyen állapotban van a lakás (leszakadt a redőny, nem működik a klíma, nagyon kopott a parketta), akár még fotókkal is érdemes dokumentálni, sok későbbi vitát megelőzhetünk ezzel.
A szerződés tartalmáról, az egyes szerződéstípusok előnyéről és hátrányáról, a hozzájuk kapcsolódó jogi szabályozásról és az attól való eltérés lehetőségéről érdemes ügyvéddel konzultálni, aki segít az ideális, és nem utolsósorban jogi szempontból megfelelő megoldásokat megtalálni.
A jelenlegi járványhelyzetben számos előre nem látható kérdés is felmerülhet. Önmagában a járvány miatti veszélyhelyzet nem lehet oka a bérleti díj emelésének vagy csökkentésének, illetve nem jelenthet felmondási okot sem, Ilyenkor a felek együttműködése alapján a szerződés közös megegyezéssel történő módosítása lehet a jó megoldás, és itt is segítséget jelenthet az ügyvéd közreműködése.
