A Magyar Tenisz Szövetség elnöki székébe 2020 júliusában ült bele Lázár János, aki a 2011 januártól regnáló, szintén fideszes politikust, Szűcs Lajos váltotta. A csere azért vált elkerülhetetlenné, mert a korábbi vezetés 3,8 milliárd forint tartozást halmozott fel – a szervezet legjelentősebb hitelezőinek listáját itt tettük közzé. Lázár tehát rendet teremteni érkezett, azóta tart a konszolidáció, amelyhez az állam tavaly augusztusban 2,5 milliárd forintot biztosított.
Hogyan áll az adósságkezelés bő egy év után?
A 24.hu birtokába jutott a szövetség megbízott pénzügyi biztosának 2021. október végi jelentése, amelyből kiderül,
A jelenlegi hiány abból adódik, hogy az MTSZ új elnöksége nemrég arról döntött, hogy a 2016 és 2020 közötti évekre vonatkozóan áfa-önellenőrzést végez. Ennek magyarázata, hogy alapos gyanú merült fel: az MTSZ a korábbi érában nem megfelelően számolta el és fizette be a forgalmi adót. Az önvizsgálatot – a szövetség megbízásából – a GG AUDIT Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. végezte el 2 785 000 forint + áfa összegért. A cég arra jutott, hogy a szövetségnek 710 millió forintot be kell fizetnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Erre nincs most fedezet, ezért kell újra a kormányhoz fordulni segítségért.
Annak ellenére nincs elég pénz a szövetség számláján, hogy egy másik dokumentum szerint az MTSZ az Emberi Erőforrások Minisztériumától az idén márciusban kivételes államtitkári engedélyt kapott arra, hogy a Kiemelt Sportágfejlesztési Program (KSF) teljes 360 milliós összegét, sőt egy további extra 300 milliós támogatást ne a 2021-es KSF-re – azaz ne egyesületi programra, támogatásra, versenyekre –, hanem konszolidációra költhesse.
A lezáratlan ügyek
Ezen az összegen kívül is akadnak még függő tételek. A
- bolgár tanácsadó cég, a BNI Networks International Ltd. ügye,
- illetve a folyamatban lévő polgári és munkaügyi perek, eljárások várható költségei továbbra is nyomasztják a szövetséget,
- ahogy a visszamondott FED- vagy legújabb nevén Billie Jean King Kupa ügye is bíróság elé került.
A bolgár cég teljes követelése 1,07 millió dollár (e pillanatban ez mintegy 342,4 millió forint). Az ügy jelenleg a mediációs eljárási szakaszban tart, de alighanem a BNI a szerződés szerint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara előtt választott bírósági eljárást kezdeményez majd.
A korábbi főtitkárral, Richter Attilával és az őt követő megbízott főtitkárral, Juhász Gáborral zajló munkaügyi, illetve a 2020-ig megrendezett nemzetközi versenyek szervezésével megbízott A-Z Tenisz Produkció Kft.-vel folyó polgári peres eljárások végkimenetele is kérdéses.
A FED Kupa-rendezés lehet a legnagyobb tétel az összes közül, ám a pénzügyi biztos jelentéséből az is kiderül, a jogtulajdonos Nemzetközi Tenisz Szövetséggel (ITF) folytatott per esetleges kártérítési összegét perveszteség esetén „feltételezhetően” nem az MTSZ-nek, hanem a magyar államnak, azaz az adófizetőknek kell majd állniuk.
A FED Kupát még az MTSZ előző vezetése pályázta meg és nyerte el 2019-ben. A megállapodást az ITF-fel a Nemzeti Sport Ügynökség (NSÜ) részéről az akkori igazgató, a szövetség részéről Szűcs Lajos írta alá. A 2020-as, a 2021-es és a 2022-es tornára az állam összesen 20,6 milliárd forintos támogatást garantált, ami jelentős részben az egy tornára vetített 8 millió dolláros (2,56 milliárd forintos) jogdíj és a 12 millió dolláros (3,84 milliárd forintos) pénzdíj, három évre összesen 60 millió dollár (vagyis 19,2 milliárd forint) fedezetét jelentette.
Az első évi eseményt objektív ok, a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Az idei őszi versenyt azonban visszamondta a szövetség, mondván a Covid újabb mutációi miatt nem tudja azt megrendezni.
Az ITF ezt az indoklást nem fogadta el, és Prágának adta a versenyt. A dolog pikantériája, hogy míg Magyarországtól évi 8 millió dolláros jogdíjat kért az ITF, addig a beugró csehektől évi 3 milliót (960 millió forint), és azt a Richter Attilát bízták meg az operation manageri feladatok ellátásával, akivel perben áll az MTSZ.
Azért „csak” ennyit, mert az első, a 2020-as verseny jogdíját, 8 millió dollárt az MTSZ előző vezetése a szerződés ütemezése szerint korábban megfizette az ITF-nek. Úgy tudjuk, a garanciát biztosító magyar állam képviseletében az NSÜ ezért egy olyan ellenkérelmet nyújtott be a CAS-hoz, amelyben ezt a már kifizetett 2,56 milliárd forintos összeget és annak kamatait visszaköveteli, azaz bízik abban, hogy pernyertesség esetén nem kell fizessen az ITF-nek, sőt a pénzét kamatostul visszakapja.
A 24.hu a következő kérdésekkel kereste meg a Magyar Tenisz Szövetséget:
- igaz-e az információnk, miszerint van per, és az kártérítési per jogcímen fut?
- A FED Kupa-ügy végkimenetele teljes pernyerés esetén nulla, teljes pervesztés esetén a már megfizetett 8 millió, illetve az ITF által követelt 52 millió dollár szummája, azaz 60 millió dollár (19,2 milliárd forint) – plusz utóbbi kamata? Bármennyi legyen is a kártérítés végösszege, azt a kormánygaranciát adó magyar államnak kell megfizetnie?
Az ITF-től azt kérdeztük, hogy tényleg 52 millió dollárra és annak kamataira perli-e a Magyar Tenisz Szövetséget és az NSÜ-t a lemondott FED Kupa miatt.
Az ITF-től nem kaptunk választ, de a hazai szövetség levelében azt írta:
az ITF-fel kötött szerződés nem teszi lehetővé, hogy a FED Kupáról szóló megállapodás részleteiről, valamint az azzal kapcsolatos folyamatokról, egyeztetésekről bármiféle tájékoztatást adjunk.
Egy másik, szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumból azonban az is kiderül, hogy a FED Kupára a már kifizetett első 8 millió dolláros jogdíjon kívül is költött pénzt az NSÜ. A torna előkészületeire
- 2019-ben 114,5 millió forintot és 381 ezer dollárt (a 2019-es árfolyammal számolva ez is körülbelül 114 millió forint),
- 2020-ban 115,2 millió forintot és 384 ezer dollárt (a 2020-as árfolyamon 118 millió forint).
Miközben 461 millió forint már így elment a meg nem rendezett versenyre, totális pervesztés esetén ez a már említett 60 millió dollárral, vagyis több mint 19,2 milliárd forinttal is kiegészülhet.
A kiemelt képen Szűcs Lajos, a Magyar Tenisz Szövetség korábbi elnöke látható.
