Újra a parlament előtt az AB által elkaszált bérlakástörvény

Akár már a jövő héten újratárgyalhatja a parlament a bérlakástörvény módosítását, amelynek az Országgyűlés által elfogadott változatát nyáron több ponton alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság – írja a Világgazdaság online kiadása. Az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványa alapján még júliusban állapította meg, hogy alaptörvény-ellenesek a törvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna olyan bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A törvény módosítása várhatóan november 9-én kerül vissza a parlament elé – ezt Böröcz László, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője – a bérlakástörvény eredeti módosító indítványának benyújtója –  erősítette meg a lapnak. A javaslat szerint továbbra is csak a budapesti világörökségi területeken, a budai Várban és környékén, a Belvárosban és az Andrássy úton lévő önkormányzati bérlakásokra vonatkozóan érvényesíthetnék vételi jogukat a bérlők, de már módosított feltételekkel.

Az újratárgyalt módosítás értelmében az egykori bérlakás-privatizációval megegyező feltételekkel, azaz aktuális forgalmi érték 15 százaléka alapján számított összegért vásárolhatnák meg a bérlakásukat azok a bérlők, akik legalább 25 éve érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek.

Akik 25 éven belül, de legalább 5 éve egyedi döntés alapján, kiutalással kaptak bérlakást, azok az Alkotmánybíróság döntéséhez igazítva kedvezmény nélkül, de részletfizetéssel vásárolhatnák meg az általuk bérelt ingatlant. Akik szintén 25 éven belül, de legalább 5 éve cserelakás fejében jutottak önkormányzati bérlakáshoz, az aktuális forgalmi érték 35–50 százalékáért válhatnak majd tulajdonossá. A kedvezmény mértékéről az önkormányzat dönt a csere alapjául szolgáló ingatlan forgalmi értéke alapján. Vita esetén a bérlők a helyi kormányhivatalnál fellebbezhetnek.

A vásárlási jogosultság fokozatosan, az elvárt 5 éves küszöböt átlépve megszerezhető lesz, vagyis akik 2020. december 31-ig érvényes bérleti szerződéssel rendelkeztek, idővel jogosulttá válnak a bérlakás megvásárlására, de ők már csak a piaci érték 100 százalékáért, vagy csere esetén a megállapított mértékű kedvezménnyel.

Az alkotmánybírósági kifogásoknak megfelelően kikerült a törvénytervezetből a kamatmentes részletfizetés lehetősége, amit a testület nem tartott méltányosnak az önkormányzatokra nézve. A javaslatba ennek megfelelően bekerült az éves jegybanki alapkamat. A részletfizetéshez elvárt önerő azonban maradt, ez 10 százalék lesz. Ha valaki a vételárat egyösszegű fizetné meg, az 5 százalékos engedményt kaphat. Az alkotmánybírósági kifogások között műemlékvédelmi szempontok is szerepeltek. Áder szerint az egyik gond éppen az volt a törvénnyel, hogy a kulturális örökség részét képező állami és önkormányzati tulajdonú műemléki épületben lévő bérlakások feltétel nélküli magántulajdonba adása alaptörvény-ellenes. Böröcz László erre az aggályra úgy válaszolt a lap szerint, hogy a műemléki lakóingatlanokat megvásárolni szándékozó bérlőknek az örökségvédelmi törvény rendelkezéseit kell betartani, azaz, ugyanaz vonatkozik rájuk, mint más tulajdonosokra.

Cégek és unión kívüli magánszemélyek a budai Várban továbbra sem vásárolhatnak majd lakást, és magánszemélyek is csak korlátozások mellett.