Nagy András kályhás nagyapja igen elismert mester volt, erről családi anekdota is szól. A Batthyány-család rendelt egyszer tőle négy új kályhát az egyik újonnan épült kastélyszárnyba. A mester le is gyártotta a kályhákat, de közben a megrendelő meggondolta magát, mert bécsi kályhások rábeszélték, építtessen a megrendelt cserépkályha helyett inkább nyitott kandallót, mert az szebb, előkelőbb. Jóval drágább volt ez a megoldás, ráadásul egy évvel később ismét megkereste a megrendelő a nagyapát, mert nem győzték hordani a kandallókba a tüzelőt, nagykabátban vészelték át a telet, pedig gyakorlatilag egy fél erdőt kiirtottak. „És még úgy is fáztak” – meséli a történetet Nagy András, és hozzáteszi, több megrendelőjét sikerült már meggyőznie arról, hogy kandalló helyett a gazdaságosabb cserépkályhát válassza.
Szép és környezetbarát
A kályhának ma már ismét nagy divatja van, és nem csak esztétikai okokból – a szobában lobogó tűz sokak vágya –, hanem egyre többen az emelkedő gázárak vagy éppen a környezetet kímélendő építtetnek cserépkályhát. „Pedig ez a szakma kis híján tönkrement a rendszerváltás előtt, nagyvállalati formában nem lehetett kályhát építeni” – emlékszik vissza a mester.
nagy andrás
Több mint százéves kályhásdinasztiába született. Édesapja, nagybátyjai és testvérei is ezt a mesterséget folytatták. A szakma végzetét ígérő olajkályhák elterjedése idején továbbtanult, és építészoklevelet szerzett. A másik ok az volt, hogy úgy érezte, elsajátította a kályhakészítés fortélyait, és a megbízásoknak csak töredéke jelentett igazi kihívást. Az Ybl Miklós főiskola építész szakát nappali hallgatóként végezte el, közben a kőfaragói szakmát is kitanulta. A kályhás szakmai szövetségben is aktív szerepet vállal, a szervezet újságjába cikkeket ír, fordít, és a vizsgabizottságnak is tagja.
Szinte kizárólag fatüzelésű kályhákat épít. A fa újratermelődő energiaforrás, és nem növeli a szén-dioxid-kibocsátást. Igaz, sok megrendelő a jóval kevésbé gazdaságos kandallót szeretné megrendelni, pedig abban sokszor egy óra alatt elfűtenek ugyannyi fát, amennyivel a meleget megőrző és hosszan kisugárzó cserépkályha egy kisebb szobát egész napra melegen tud tartani.
Az is vitathatatlan, hogy a cserépkályha üzemeltetési költsége alacsonyabb, mint például a gázfűtésé: ugyanazt a helyiséget feleannyiba kerül fával kifűteni, mint gázzal. Viszont a beruházás költsége másfélszer nagyobb. Ez megtérül ugyan, de csak lassan. Ha valaki fatüzelésű kályhát vagy kandallót szeretne, több százezer forintos költségre számíthat. A gyanúsan olcsón kínált darabok nemcsak esztétikailag, hanem fűtéstechnikailag is kifogásolhatók – int a kályhásmester.
A fatüzelésű kályhák nemcsak fűtésre, hanem vízmelegítésre is használhatók. Nagyon sok helyen komplett házfűtéseket is terveznek fatüzeléssel, és van, ahol több ezer literes „puffertárolókat” építenek be, amelyekből aztán hőcserével lehet meleg vizet nyerni – magyarázza Nagy András, mennyit fejlődött a szakma az elmúlt évtizedekben. Hozzáteszi, hogy egyes európai országokban állami támogatást kaphat az, aki a fatüzelésű fűtő-, vízmelegítő rendszert napkollektorokkal is kiegészíti.
A jó agyag titka
Nagy András munkája során régi formákat és modern anyagokat ötvöz. Több, évszázadok óta ismert, speciális kályhás szerszámot is használ, de például a csempék pontos méretre igazítását elektromos vágóeszközökkel végzik.
Azért a két legfontosabb eszköz a kályhaépítésnél a jó minőségű agyag és az ügyes kéz, hiszen egy kályha megépítésénél rengeteg olyan hely van, ahová nem tud szerszámmal odaférni. Meg persze nagy szükség van a tapasztalatra is. Például a kályha tapasztásához használt agyag minőségét tapintással ellenőrzi: akkor jó, ha kellően „sovány”, vagy-is elég sok benne a homok. Ha túl zsíros, sok benne a kaolin, akkor homokkal „soványítják”.
Nagy András kedvence a szülőföldje környékén található, kicsit vöröses színű agyag, mert azzal könnyű dolgozni, és nagyon jó a hőleadó-képessége. Van olyan rossz agyag, amely szakmai nyelven szólva „süketté teszi” a kályhát, mert nem sugározza a meleget.
Elfogy majd az olaj
„A jövő útja a fatüzelésű fűtőeszközökhöz vezet, mert elfogy majd az olaj” – szögezi le Nagy András. Ráadásul a kályhák több évszázadot is „kibírnak”. Ezért is fontos jól megválasztani a típust, a méretet. A túl kicsi kályha nem fűti ki rendesen a helyiséget, a túl nagy pedig „elnyomja” az egész szobát. A kályhaépítés előtt a kályhás először mindig felméri a megrendelő igényeit és a lehetőségeket, például a meglévő kémény típusát és állapotát. A kályha formájának, színének kiválasztásához is ad tanácsot, de ebben a vevő dönt.
Nagy András mindhárom tanult szakmájában dolgozik egyszerre, de azt állítja: meg lehet élni magából a kályhaépítésből is. Egy átlagos méretű cserépkályha felépítéséhez öt-hat nap szükséges úgy, hogy két-három ember dolgozik egyszerre rajta. Egy faragott kandalló elkészítése persze két hónapba is beletelhet, pedig ezekbe már kész öntöttvas fűtőbetét kerül.
