Marine Le Pen a Demokratának adott interjúban azt mondta, Orbán Viktor előtt azért találkozott már a lengyel és a szlovén kormányfővel, mert róluk gondolja, hogy ők az Európai Unióban a valódi ellenállók, akik egyfajta jégtörő szerepet játszanak.
Magyarország pedig a totalitarizmus elleni küzdelem élharcosa.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke azt szerette volna, ha Franciaország állt volna ki legbátrabban a szabadság és a népek védelméért, de elismerte, történelmük alapján a lengyeleknek és a magyaroknak is van okuk rá, hogy vezessék ezt a szabadságharcot.
Szerinte a 16 párt (köztük a Fidesz és a Nemzeti Tömörülés) nyáron aláírt közös nyilatkozata után jól haladnak előre, a cél egy nagy, erős frakció az Európai Parlamentben, hogy szembeszállhassanak az Európai Bizottsággal. Ehhez le kell győzni például azt a félelmet, hogy a kisebb küldöttségeknek ne lenne befolyásuk. Marine Le Pen szerint a szövetség fontos, mert közösek az elképzeléseik, az európai szintéren pedig a kemény támadások miatt egységes erőként kell fellépni. Az államfőjelölt természetesnek nevezte, hogy Brüsszel most főleg a magyar és a lengyel kormányt fenyegeti.
Ha a ketrec sarkába szorít az ember egy vadállatot, az elkezd támadni és harapni. Úgy látom, hogy a „közös európai nemzet” és a föderális eszmék ideológusai most kerültek a ketrec sarkába. Ezért annál agresszívabbak, minél inkább érzik, hogy fordul a szél.
Megismételte, francia államfőként támogatná a közép-európai országok szuverenitásért vívott harcát, mert hisz a nemzetek együttműködésében, a németekkel is, bár egyáltalán nem hisz a „francia-német párkapcsolatban”, ami szerinte egy délibáb. Meg kell változtatni az EU-t belülről, és ehhez szükség lesz minden olyan országra, amelynek érdeke a változás.
Ezért mindegyiket felkeressük, tekintet nélkül a nagyságukra vagy súlyukra, mert egy területet és népességét tekintve kicsinek számító ország erős és határozott vezetője sokkal többet tud elérni, mint egy nagy ország térdeplő vezetője.
A Nemzeti Tömörülés vezetője az interjúban külön kitért arra, hogy őt szinte köztársasági elnökként fogadták Budapesten, ahol most járt először. Lenyűgözte a város, és nem diktatúrában, hanem biztonságban érezte magát, amitől a franciák odahaza elszoktak.
S ha minden francia el tudna utazni például Magyarországra, akkor talán megértenék, hogy nem tűrhetjük tovább a francia állapotokat. Itt minden tiszta, békés, nem látni rendőröket, érezni, hogy szinte nincs bűnözés, nincs ordibálás…
Azt gondolja, nagy részben a bevándorlás okozta a jelenlegi francia állapotokat, és leginkább a biztonságérzet hiányát.