Tavaly Magyarországon 566 ezer embernek lett új lakcíme, ez 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be valahova, 260 ezren viszont lakóhelyet váltottak. Grafikonunkon 1995-től 2020-ig ábrázoltuk korcsoportos bontásban a költözések számát – a feketével jelzett, az összes vándorló számát mutató vonalon jól látszik, hogy a pénzügyi válság egy felfelé ívelő tendenciát rántott vissza, és kisebb hullámzások után csak 2013-ban, nyolc évvel ezelőtt kezdett el ütemesen nőni a vándorlók száma.
A 40–59 éveseket leszámítva minden korosztályban kevesebben költöztek 2020-ban, mint 2019-ben – ez az a korcsoport, ahol (szintén 2013 óta) évről évre nagyobb mobilitást láthatunk. A legkevésbé a 60 felettiek váltanak lakóhelyet (tavaly mindössze 63 ezren tették). A grafikon bal felső sarkában látható menüvel szűrheti a Központi Statisztikai Hivatal adatait a szerint, hogy ideiglenes lakcímekre, új állandó lakcímekre, esetleg a kettő összegére kíváncsi.
Budapestre tavaly szűk 68 ezren költöztek, miközben 84 ezren úgy döntöttek, maguk mögött hagyják a fővárosi létet – emiatt a város lakossága 16 ezerrel csökkent. A megyék nagy részében pozitívan alakult az el-, illetve odavándorlók egyenlege – kivétel az ország keleti része: Borsodból például 3700-zal többen mentek el, mint ahányan odaköltöztek, Szabolcsból pedig ennél is többen, közel négyezren. Vonzó lakóhely lett Fejér megye és a Balaton környéke: az előbbibe 2500-zal többen költöztek, mint ahányan otthagyták, míg Veszprémben plusz háromezer, Somogyban pedig plusz 2500-at mutat a mérleg.
Pest megyéből 77 ezren költöztek el, viszont 92 ezren választották lakhelyül – 38 ezren Budapestről érkeztek, míg 31 ezren Pest megyén belül költöztek. A grafikánkon szaggatott vonallal jelzett régiók közül Dél-Dunántúlnál megfordult a negatív tendencia (Somogynak köszönhetően), így csatlakozott a Közép-Dunántúlhoz és a Nyugat-Dunántúlhoz, ahova évek óta többen költöznek, mint ahányan elhagyják. Észak-Magyarországon, illetve az Alföld két régiójában továbbra is magas az elvándorlás: több ezerrel csökken a régiók lakossága minden évben.
Ábránkon Budapestet, a 19 megyét, illetve a hét régiót látja, a vonalak pedig azt jelzik, hogy 2013 és 2020 között miként alakult az adott területen a vándorlási különbözet. Jól látszik, hogy a fővárosban 2016-ban fordult meg a tendencia, azóta hagyták ott többen, mint ahányan odaköltöztek, illetve az is, hogy Pest megye (nagy valószínűséggel a budapesti agglomeráció) évek óta töretlenül népszerű. Több olyan megye is van (Vas, Zala vagy Baranya), ahol az elmúlt nyolc évben alig változott a népességszám.
Következő ábránkon azt nézheti meg, hogy az egyes régiókból (illetve Budapestről és Pest megyéről külön részletezve) hova költöztek az emberek tavaly. A bal oldali szám mutatja, hogy hányan hagyták ott a régiót, a jobb oldali pedig azt, hogy hányan költöztek oda 2020-ban – ha az egeret (mobiltelefonon vagy tableten az ujját) az egyes régiók fölé viszi, megnézheti a részletes adatokat. Budapestet például 84 ezren hagyták maguk mögött, közülük 38 ezren Pest megye valamelyik településén kezdtek új életet. A közel 92 ezer, új Pest megyei lakcímmel rendelkezőből 30 ezren a megye egy másik falujából vagy városából költöztek át, 5600-an Észak-Alföldről, 4800-an pedig Észak-Magyarországról. A második legtöbben (szűk 77 ezren) az Észak-Alföldre költöztek: közülük 52 ezren a régióból érkeztek, 7500-an viszont Budapestről.
Az ábránk tetején található menüvel szűrheti kizárólag a régiók közötti költözéseket is.
2020-ban 43 ezernél több budapesti döntött úgy, hogy a kerületén belül maradva változtat lakcímet: a legtöbben, 4662-en a XI. kerületben tettek így, míg a III. kerületben 4200-an, a XIV. kerületben pedig 3575-en. Mivel ezek nagy kiterjedésű kerületek, megnéztük, hogy lakosságarányosan melyik kerületekben volt a legnagyobb mozgás, és az eredmény hasonló: Újbudán, Óbuda-Békásmegyeren, illetve Zuglóban a lakosság 2,8-3,2 százaléka költözött tavaly a kerület egy más pontjára.
Közel 58 ezer budapesti döntött úgy tavaly, hogy másik kerületbe költözik, közülük a legtöbben (4700 és 4900 fő között) a XI., a XIII. és a XIV. kerületet választották – ugyanez a három kerület volt, ahonnan a legtöbben mentek el (4300 és 4700 fő között). Jól mutatja a külsőbb kerületbe költözés erősödő igényét a három legnépszerűbb lakóhelycsere:
- 820-an döntöttek úgy a XI. kerületben, hogy a szomszédos, Budapest határán lévő XXII. kerületbe költöznek.
- 730-an Zuglóból költöztek a szomszédos, XVI. kerületbe.
- 676-an pedig a XIII. kerületből Újpestre.
A 2017-es évvel bezáródó idősoros adatokkal két éve már foglalkoztunk, ide kattintva elolvashatja.
