Frances Haugen, a Facebook amerikai internetes közösségi portál volt termékmenedzsere, adattudósa pár napja lépett először a nyilvánosság elé és fedte fel kilétét, ő volt az, aki titkos belső dokumentumokat szivárogtatott ki a Facebook működéséről a Wall Street Journalnak. A 37 éves szakember két évig dolgozott a Facebooknak, korábban pedig a Google, Yelp és a Pinterest cégeknek. A Facebooknál egyben az álhírek kezeléséért felelős csapat munkatársa is volt.
Haugen október ötödikén tanúvallomást tett az amerikai törvényhozók előtt a szenátus kereskedelmi, tudományos és közlekedési bizottságának meghallgatásán a Capitoliumban. Az eseményen Mark Zuckerberg nem volt jelen, amit a bizottság szenátorai sem hagytak kritika nélkül. Az előző hetekben Haugen olyan belső dokumentumokkal látta el az amerikai sajtót, amelyek állítása szerint bizonyítják, hogy az amerikai cég tisztában van a termékei által okozott károkkal.
A meghallgatás fő témája a fiatalkorúak online biztonsága volt. Haugen szerint a Facebook és a tulajdonában lévő platformok ártanak a gyerekeknek, és elősegítik a társadalom polarizációját az Egyesült Államokban, a cég vezetői pedig nem hajlandók változtatni, mert fontosabbnak tartják a nyereségüket a biztonsággal szemben – mondta el a keddi meghallgatáson, kongresszusi fellépést sürgetve. Haugen kijelentette: bár a technológiai óriás tisztában van azzal, hogy egyes tizenévesek számára nyilvánvaló károkat okoz az Instagram, mégsem lép fel kellő mértékben ez ellen.
„A Kongresszusnak általam benyújtott dokumentumok bizonyítják, hogy a Facebook többször is megtévesztette a nyilvánosságot arról, hogy mit tártak fel saját kutatásai a gyerekek biztonságáról, a mesterségesintelligencia-rendszerei hatékonyságáról, a megosztó és szélsőséges üzenetek terjesztésében betöltött szerepéről” – tette hozzá.
A Facebooknál töltött idő alatt rájöttem: a Facebookon kívül senki nem tudja, hogy valójában mi történik a Facebookon belül. A cég szándékosan hallgat el kulcsfontosságú információkat a nyilvánosság, az amerikai kormány, és a világ más kormányai elől”
– mondta.
Az exalkalmazott szerint szigorúbb kormányzati felügyelettel sikerülhet csak mérsékelni a cég által jelentett veszélyeket, legyen szó gyerekek védelméről, erőszakra való buzdításról, vagy dezinformáció terjesztéséről. Az eddigi idő során ugyanis bebizonyosodott, hogy a közösségi szolgáltatások nem tudják önmagukat szabályozni.
Valódi felügyelet kell egy olyan cég felett, ami befolyásolja a legmélyebb gondoltainkat, érzéseinket és viselkedésünket.
Az egykori termékmenedzser szerint a Facebook stratégiáján is változtatni kellene, ami a profitot helyezi előtérbe a biztonság kárára. Haugen a meghallgatáson azt vetette a Facebook szemére, hogy a „csillagászati nyereséget az emberek elé helyezte”, és ezért nem hajtja végre platformjain a szükséges változtatásokat, valamint szándékosan elrejti a létfontosságú információkat a nyilvánosság, az amerikai kormány és a világ elől.
Hozzátette: nem azért szivárogtatott dokumentumokat és ment a kongresszus elé, mert a cég elpusztítása vagy feldaraboltatása a célja. Bízik abban, hogy a Facebookot eredendően nem egy romboló hatású platformnak szánták.
Empatikus vagyok a Facebook iránt. Ezek nagyon kemény kérdések, és úgy gondolom, csapdában érezhetik magukat.”
Szerinte mindenképpen a kongresszus beavatkozására van szükség, mert másként nem lehet megoldani a krízist.
Továbbá javasolta, hogy az Instagramon ne az eddigi 13, hanem a 16-18 év legyen az alsó korhatár. Kritizálta a hírfolyamok algoritmusát is. A cég, és más közösségi vállalkozások is algoritmusok segítségével rangsorolják a hírfolyamokba kerülő tartalmakat, ha a rangsorolás elsősorban a kiváltott interakciókon alapul – lájkok, megosztások, kommentek – akkor a felhasználók sebezhetőbbek a manpulációval és dezinformációval szemben. Haugen szerint ezért kellene kronologikus, azaz időrendi sorrendben megjeleníteni a bejegyzéseket (ahogy az anno volt az Instagramon is).
A közösségi óriás nem ért egyet
A Facebook Haugen állításait félrevezetőnek nevezte, és hangsúlyozta: nincs bizonyíték arra a feltevésre, hogy ők lennének a társadalmi polarizáció elsődleges okai. Andy Stone, a Facebook kommunikációs igazgatója keddi Twitter-üzenetében közölte, Haugen nem dolgozott a gyermekbiztonságon vagy az Instagramnál, illetve nem kutatta ezeket a kérdéseket, és a Facebooknál végzett munkája alapján nincs közvetlen ismerete a témáról.
Mark Zuckerberg szerdán Facebook bejegyzésben fejezte ki gondolatait az üggyel kapcsolatban, elutasítva Haugen azon vádját, hogy a profitot tartják előbbre a felhasználóknál. Szerinte továbbá a kiszivárogtatott belsős kutatások kontextusból kiragadva, félrevezetően lettek prezentálva egy „hamis narratíva” építéséhez. Azzal viszont egyetért, hogy át kell gondolni az internet szabályozását, ami levenné a nyomást a magáncégek válláról azzal, hogy így nem maguknak kellene dönteniük társadalmi kérdésekben.
Haugent demokrata szenátorok is védelmükbe vették, és bátorságát méltatták. Ed Markey, Massachusetts állam demokrata szenátora 21. századi hősnek nevezte a volt alkalmazottat. Hozzátette: „A kongresszus cselekedni fog. Nem engedjük többé, hogy a cég ártson a gyerekeinknek, a családjainknak és a demokráciának.”
Amy Klobuchar, Minnesota állam demokrata szenátora pedig úgy vélte, Haugen lesz a „katalizátora” annak, hogy a Kongresszus lépéseket tegyen a közösségi médiára vonatkozó, évek óta megrekedt javaslatok ügyében.
(MTI, AP News)
