Befolyásos kormányközeli személyek is rendelkeztek titkos offshore üzletekkel az elmúlt bő tíz évben – derül ki a Direkt36 legújabb tényfeltáró cikkéből, amely a Telexen jelent meg, és amely egy nagyszabású, több millió kiszivárgott bizalmas üzleti dokumentumon alapuló nemzetközi újságírói projekt keretében készült.
A cikk szerint Rogán Antal egyik legközelebbi bizalmasaként ismertté vált Kertész Balázs ügyvéd például 2016 tavaszán vásárolt meg egy karibi offshore-céget, a korábban a Mészáros-birodalomban kulcsszerepet játszó Jászai Gellért pedig 2017-ben alapított három offshore céget azért, hogy azokon keresztül több milliárd forint értékű céges üzletrészeket birtokoljon.
A Direkt36 azt írja, hogy Kertész és Jászai mellett más kormányközeli üzletembereknek is voltak offshore cégei, például a korábban Simicska Lajos jobbkezeként számon tartott Nyerges Zsoltnak, valamint Horváth László tiszteletbeli kazah konzulnak. A Nyergeshez és Horváthhoz kötődő cégek még 2010 előtt jöttek létre, és pár év után be is fejezték a működésüket. A lap rámutatott arra, hogy a Fidesz korábban keményen kritizálta az offshore üzleteket, és a baloldalt vádolta azzal, hogy „tele van offshore-ügyekkel”.
Mint a cikk emlékeztet, az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt sokan nagyon károsnak tartják a működésüket.
A kiszivárgott iratokra hivatkozva azt írják, hogy Kertész Balázs a Nanga Group Ltd. nevű brit-Virgin-szigeteki céget vásárolta meg. Arról azonban nem érhetők el információk, hogy pontosan mivel foglalkozik a Nanga Group és hogy mekkora értékű vagyonelemeket birtokol, ahogy azt sem lehet tudni, hogy még jelenleg is Kertész-e a tulajdonosa. Kertész nem reagált a Direkt36 megkereséseire.
Részletesebb információk találhatók a kiszivárgott dokumentumokban azonban egy másik kormányközeli üzletember, Jászai Gellért üzleteiről, aki Kertészhez hasonlóan szintén a Brit-Virgin-szigeteket választotta három cége számára is. Ezeket a cégeket 2017 februárjában és márciusában alapították, és a cégbejegyzéssel kapcsolatos dokumentumok szerint a cégek célja többek között az volt, hogy bankszámlát birtokoljanak egy svájci banknál, a VP Bank Schweiznél. A Direkt36 kérdésére Jászai informatikai cége, 4iG azt közölte, hogy a három offshore cég közül csak egynek volt számlája a VP Banknál, de ezen „semmiféle vagyon és pénzmozgás nem volt.”
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy az alapításukat megelőzően mekkora vagyont terveztek a cégeknek:
- Albury Management Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
- Crompton Finance Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
- Burt Investment Ltd. – becsült vagyon: 5 millió svájci frank (1,45 milliárd forint)
A cégbejegyzéssel kapcsolatos iratok szerint ezek a vagyonelemek nagyrészt abból álltak össze, hogy Jászai az offshore cégeken keresztül magyar és svájci vállalatoknak volt a tulajdonosa. Ilyen tulajdonrészeknek ugyanakkor a nyilvánosan elérhető magyar és svájci cégadatokban a Direkt36 nem találta nyomát, a 4iG pedig nem válaszolt a cégek tevékenységével kapcsolatos kérdéseikre.
A 4iG állítja, Jászainak „2017 júliusa óta a felsorolt társaságok egyikéhez sincs köze”. Hozzátették, hogy Jászainak „nincsenek offshore érdekeltségei, és nem rendelkezik eltitkolt vagyonnal” – olvasható a cikkben. A Direkt36 megkérdezte Jászaitól, hogy ebben az esetben miért szállt ki olyan gyorsan a 2017 márciusi alapítás után a három brit-Virgin-szigeteki cégből, és hogy kinek adta el őket. Ezekre a kérdésekre nem válaszolt a 4iG, mivel szerintük a kérdések magán-és üzleti titkokra vonatkoznak.
Az információk a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, az úgynevezett Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak – írja a tényfeltáró portál. Az iratok feldolgozását az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat koordinálta. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
