Nagyatád, reggel negyed tíz.
Várjuk a Jobbik-elnök politikai standup-ját, akárcsak az a 70–80 helyi, akik élőben akarják megnézni, ki fenyegeti börtönnel a NER urait, és kíváncsiak, igaz-e, hogyha elszámoltatásról van szó, Jakab Péter nem ismer sem embert, sem istent, csak az igazság érdekli. Napközben még kétszer nézzük végig a műsort, Barcson és Pécsett, és azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a reakciók és a hatás hasonló, de a portéka is: népnyúzó nagyurak, elhazudott jólét, elvándorlás, nehezen élő kisemberek és „Lölö” – aki eljött, annak ez tetszik. Aztán szelfiözön, majd irány a Skoda. Késésben vagyunk, Jakab ideje percre be van osztva, interjúra is csak az autóban van lehetőség két fórum közt.
A torka még bírja?
Kicsit már mélyült a hangom, volt, hogy rekedten fórumoztam, de ez a mostani még istenes.
Este azért zsong a feje hat-hét fórum után, nem?
Ez a műfaj kiveszi az ember zsírját, de inkább a két fórum közti időszak nehéz. Akkor az ember kicsit leereszt, de a repülőt hamar vissza kell emelni. Amikor meglátom az embereket, elkap a hangulat, sokszor olyan ez, mint a focimeccs, megy fel az adrenalin, olyankor bekapcsolják bennem a duracell-elemet. Rengeteg energiát kapok az emberektől.
Sok különbség van fórum és fórum közt?
A kisebb településeken kézzel fogható a félelem. Ott már az nagy szó, hogy eljöttek, és ezzel legyőzték a félelmüket. A nagyobb településeken a tömeg védőereje felszabadítja a közönséget, ott az őserőt érzi meg az ember, azt, amit nem éreztünk még 2019-ben sem, noha az önkormányzati választáson már volt összefogás.
Az előbb eléggé odaszólt a fórumon a 2018-as pártelnököknek, amiért nem fogtak össze. Azt mondta, önzők voltak. Az volt a fontos, hogy a vereség után ki lesz a lenagyobb ellenzéki erő?
Mérges vagyok az akkori elnökökre, a sajátomra is. Vártuk a jelet az elnökeinktől, de nálunk végig az volt a mondás, hogy a Jobbik magas részvétellel egyedül kormányt fog váltani, tartsátok csak a sort.
Rossz volt a jóslat és az utasítás, hogy ne lépjen vissza senki, pedig sokan zokszó nélkül megtették volna, ha kell. Én is.
Ha lett volna összefogás, meg lehetett volna verni a Fideszt, az akkori pártelnökök megspóroltak volna négy év fideszes ámokfutást az országnak. Nekem mindegy melyik a legerősebb ellenéki párt, én kormánypártban akarok politizálni. Nem volt könnyű leülni minden pártelnökkel az asztalhoz, de a kormányváltás ezt kívánja, ezért kutya kötelességünk megcsinálni.
Három éve azt mondta az előválasztás intézményéről egy interjúban, hogy nem hisz benne, „egy jelölt kell, a legjobb és pont”. Világos beszéd, igaz, már tavaly túllépett rajta. Miért?
Nem tudnak mindent a pártok megoldani. Vannak körzetek, ahol több párt mondja, hogy az én jelöltem a legalkalmasabb. Ekkor valakinek döntenie kell, és akkor ez legyen a választó.
Mi a helyzet a kritikákkal? Miszerint az előválasztás a lehetőségekhez képest drága, energia- és időigényes, miközben az ellenzék magával foglalkozik ahelyett, hogy a kormányt amortizálná.
Ha valaki megnéz, nem mondhatja, hogy ne támadnám a kormányt. Látni, hogy a Fidesz sajnálja, hogy nincs itt jelen, próbál felmászni a Stop-hülyeségeivel. Tegnap Szombathelyen standoltunk, a fideszesek tőlünk 30 méterre helyezték el a pavilonjukat, aminek nagyon örültem. Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz standjánál csak néhány hitetlen aktivista állt végig, nálunk meg ott volt 150 lelkes hallgató. Közben programokról, víziókról beszélünk, itt nem a gyűlölet a politika alapja, szemben a Fidesszel.
Tokkal-vonóval mennyibe kerül a Jobbiknak az előválasztás?
Még nem összesítettünk.
Százmilliós tételről beszélünk, nem?
Nem hiszem, mi ezt olcsón kihozzuk. Karácsony Gergelynek van 15 milliója hetente a Facebookon, nekünk ennyink nincs, óriásplakátjaink sincsenek, én a lábamat választottam, megyünk a kistelepülésekre is. Múltkor voltam Lébényben, ahol háromezren laknak, ott reggel 40 ember jött ki. Ez komoly szám, ők az ottani véleményformálók, közösségépítők, akik viszik a kormányváltás hangulatát.
Volt egy kis kavarás a pártok közt tavasszal, amit a 24.hu tárt fel részletesen. Azt az elképzelést, hogy a DK-t sarokba kéne szorítani, ezért Karácsony, a szocik, a Jobbik és Momentum egyezkedésbe kezdett…
Várjunk egy kicsit, mi nem akartunk kiszorítani senkit! Mi nem valaki ellen, hanem a legjobb jelölt megtalálása érdekében ültünk le. Hogy azzal a párttal állapodjunk meg, amelyik alkalmas jelöltet tud adni. Végül mindenkivel kötöttünk megállapodást.
Abból lett önöknél feszültség, hogy – amint azt forrásunk mondta – az MSZP nekiállt csuklóztatni a Jobbikot, variáltak, mire önök besokalltak, és elmentek a DK-hoz.
Olyat valóban nem tudtunk támogatni, hogy „darabra legyenek meg”. Hogy valahol azért induljanak el, mert nekik az a pártszervezet miatt fontos. Nem érdekelnek a belső pártérdekek, a kormányváltáshoz alkalmas helyi jelöltek kellenek, nem ejtőernyősök, akiknek GPS kell, különben eltévednek ott, ahol elindítják őket. Az is fontos, hogy véletlenül se lehessenek a táblán olyan jelöltek, akik azt hirdetik, hogy korrupt fideszesekkel barátkoznak. Az MSZP-nek ugye van egy ilyen jelöltje Szabolcsban, ez engem mély aggodalommal tölt el.
Előjön az a rémálom, hogy van ez az MSZP-s képviselőjelölt, aki barátjának tekinti a fideszes Kovács Sándort, aki egy korrupt gazember, de mi van, ha épp ezen a MSZP-s jelöltön múlik a kormánytöbbség? Mondjuk az elszámoltatás. A barát a barátot vajon elszámoltatja? A tapasztalat az, hogy nem. Ha a Jobbikban voltak olyan elemek, akik barátkoztak a Fidesszel, őket az elnökké választásom után kitettem a pártból.
Sneider Tamást, aki most Soltész Miklós államtitkárral a Mátrában kezet fog, és szépen barátkoznak. Gondoljuk csak el, ha Sneider Tamáson múlna a kormánytöbbség, és Soltészt el kéne számoltatni, vajon megtenné? Dehogy! Én pedig szívből örülök annak, hogy idejekorán kitettük a pártból. Kicsit sajnálom, hogy az MSZP egyelőre ezt a házi feladatot nem végezte el.
Más pártban is vannak vakondok?
Bízom benne, hogy nincsenek. Csak az MSZP-nél jött elő egyértelműen, azért utaltam rájuk. Minden pártnak a saját felelőssége, hogy olyan jelölteket indítson, akik tényleg komolyan gondolják a kormányváltást. Annak pedig az origója az elszámoltatás. Enélkül nincs rendszerváltás. Ez a mi hitelességi próbánk. Ha ez nem sikerül, az új kormány fabatkát sem fog érni.
Azt is hallottuk, hogy a DK-val nagyon flottul ment minden, meglepően könnyen tárgyaltak. Pedig ott az ősmumus, Gyurcsány az elnök.
Mi könnyen fel tudjuk ismerni, ha náluk van egy alkalmasabb jelölt, és be tudunk mögé állni. A DK-nál is hasonlót tapasztaltunk. Ők is felismerték, hogy vannak jobbikos jelöltek, akik alkalmasabbak a helyi DK-s jelölteknél, és mindenféle gyomorgörcs nélkül azt tudták mondani, hogy nem a pártérdek a legfontosabb, hanem az, hogy legyen egy alkalmas, akár egy jobbikos jelölt, aki le tudja győzni a fideszest tavasszal. Nem a hősi halottak számát akarom maximalizálni, nekem nem az a fontos, hogy minél több jobbikos jelölt legyen, hanem az, hogy ahol mi indulunk, abból mandátum jöjjön.
Mindegyik jobbikos jelöltért tűzbe teszi a kezét? Nem lesz több kompromittáló felvétel, zsidózó komment…?
Titkosszolgálati eszközeink nekünk nincsenek, de a rendelkezésre álló információk alapján igen, tűzbe tudom tenni értük a kezem. Ha valakiről kiderülne, hogy a Fidesszel mély barátságot ápol, azonnal levenném. De akiknél ez felmerülhetett, azoknak már megmondtuk, hogy kívül tágasabb.
Igazán a kis településeken áll rosszul az ellenzék. Ott mit lehet mondani? Ott, ahol a legnagyobb az elvándorlás, a legkevesebb a munkalehetőség, sok helyen már orvos sincs.
A vidéki falvakban, kisvárosokban még nagyon erős hídfőállásai vannak a kormánypártnak. Ezt máshogy nem lehet lebontani, csak úgy, hogy az ember odamegy, és a helyi véleményvezérekkel beszélgetve megnyeri a vidék Magyarországát. A kormányváltás ugyanis vidéken fog eldőlni. Bátorságot kell önteni az emberekbe. Ők nem azért szavaznak a Fideszre, mert olyan jó az élet, sőt minél szegényebb egy település, annál inkább a Fideszre szavaz, mert annál inkább fél, annál könnyebb nyomást gyakorolni rá. Beléjük erőt kell önteni. Ha megmutatod, hogy te nekimész a Parlamentben a tekintetes úrnak, akitől félnek, az igenis erőt ad nekik. Azt mondják, hogy figyelj, ez a gyerek a mi hangunk, ez egy Ludas Matyi.
Volt, aki odajött hozzám, és azt mondta: te vagy a mi Ludas Matyink, legyél a Mátyás királyunk!
Tessék, ez még a kampányban is bedobható szöveg.
A király titulust azért visszautasítom.
Mi a baj a királlyal? Foglalt a poszt?
Másért. Olyan kormányfő kell, aki ott van a nép között. Igaz, hogy Mátyás király erőskezű volt, csakhogy nem uralni kell a nemzetet, hanem szolgálni.
De azért a Ludas Matyi-karakter talált, ez a maga politikai terméke, nem?
Nem olyan tudatos ez.
Nem ilyennek mutatja magát?
Én ilyen vagyok, a választópolgár mondta ezt, nem én jelentettem ki magamról. Vagyok, amilyen vagyok. Van, aki meg akar változtatni, hogy vegyek fel nyakkendőt, kis zsebkendőt, zakót, mert az a „miniszterelnökös”. De én Jakab Péter vagyok, és nem is akarok más lenni. Ha így szeretnek, örülök neki, ha nem, akkor se fogok máshogy viselkedni. Ha engeded, hogy karaktereket aggassanak rád, nem leszel hiteles. Néha megkérdezik, nem kellene-e higgadtabbnak lennem. Csakhogy itt minden negyedik évben megkapták az emberek a több száz oldalas programokat meg a higgadt politikusokat. Elegük is lett belőlük.
Lehet ilyen stílusban kormányt, minisztériumot vezetni? Vagy arra van egy másik Jakab Péter?
Egy Jakab Péter van. Egy politikusnál az a fontos, hogy legyen őszinte és tisztességes. És legyen mögötte szakembergárda. Nem érthetek minden kérdéshez, de az irányt nekem kell kijelölnöm. Politikusként most az a fontos, hogy felébresszem a választókat. Felesleges bármiről beszélni, mert ha nem rázzuk fel az embereket, akkor nem jutunk semeddig.
Hogy akar úgy miniszterelnök lenni, hogy Budapesten ilyen szerény a Jobbik támogatottsága? Nincs polgármesterük, a beágyazottságuk csekély.
A fővárosi népszerűségünk jön fel, sok aláírást kaptunk onnan, javulunk. De van egy főpolgármester, akinek az a felelőssége, hogy Budapestet biztosítsa majd a következő kormányerő számára. Nekem pedig az, hogy a vidék Magyarországát meg tudjam szólítani. Ez jó munkamegosztás. Mi a kisebb településekre is elmegyünk, míg a főpolgármester inkább a főváros határain belül marad, de ez nem baj, én azt mondom, hogy Budapest már rendben van, ott már az ellenzék megverte a Fideszt. A főpolgármester városvezetőként mozgósítsa Budapestet, tartsa egyben, oldja meg a főváros problémáit, hogy elégedettek legyenek az ottani szavazók.
Ez a Jakab-Karácsony-deal? A vidék-főváros tandem?
Nincs ilyen, én nem dealelek, csak a választópolgárokkal. De ez az észszerű. Hiszen a vidék a kormányváltás kulcsa, vidékről lehet ezt a kormányt leváltani. A számok azt mutatják, hogy én vagyok, aki legjobban meg tudom szólítani a vidéken élőket.
Ez az igazi néppárti politika, amikor a fővárosi értelmiség kiegyezik a rendre, stabilitásra vágyó, a jobboldali karaktert kedvelő vidéki szavazóval. Ez lesz a kormányváltás záloga. A vidéknek és a fővárosnak ki kell egyeznie egymással, és a Jobbik szavazótábora úgy tűnik, hogy ezt a kiegyezést már megtette, és szerintem a fővárosi liberális is képes a Jobbikra szavazni, ha erre van szükség a Fidesz leváltásához.
A bizonytalanok is képesek a Jobbikra szavazni, negyedév alatt negyedmillió bizonytalant tudtunk megszólítani. Ha van néppárti politika, amelyik betemeti az árkokat és a törésvonalakat, az most a Jobbikban található meg.
A Jobbik erősödése nem a Jakab-faktornak szól, a karakternek? A Ludas Matyi-dolog, a szelfik, a lájkok, a parlamenti beszédek, a kommunikáció – mindegyik egy show-elem.
Ez nem választható le a Jobbikról.
Ebben biztos?
Száz százalékig.
Látványos, ahogy megy a pártok közt a licit, hogy ki tud durvábbat mondani az elszámoltatás témájában. Felcsúti per, vádlottak padja, Orbán, a börtönválogatott csapatkapitánya.
Ez hitelesség, és nem nagyot mondás kérdése. Melyik a nagyobb: a börtönválogatott csapatkapitánya vagy a felcsúti per? A szavak tekintetében ez lehet döntetlen, a kérdés, kinek hiszik el a választók, kiből nézik ki, hogy ezt komolyan gondolja, sőt meg is csinálja. Kiben van meg az akarat, az elszántság, helyenként az a düh, hogy igenis, véget akar vetni annak a 30 éves szabadrablásnak, ami következmények nélkül zajlott, zajlik ebben az országban?
És ha megnézzük, hogy az egyes miniszterelnök-jelöltek százalékban hogy állnak, akkor szerintem kijelenthető, hogy ezt az ígéretét Fekete-Győr Andrásnak nem nagyon hitték el a választók, nekem viszont igen. Mert látják a szememben, a habitusomban, hogy tényleg komolyan gondolom.
Komolyan hiszi, hogy sittre küldheti Orbánt?
Orbán Viktornak és ennek a gengszterbandának ülnie kell. Le kell vágni a kígyó fejét.
Ez mit jelent?
Elkapni, akik ezt a rendszert szimbolizálják. Orbánt, Mészárost. Itt a korrupció nem rendszerhiba, hanem a rendszer maga.
De az ilyen mondatok, az egyre radikálisabb kijelentések nem eredményezhetik azt, hogy lesz egy hatalmas elvárás, egy felkorbácsolt indulathegy, amit talán képtelenség lesz kielégíteni, és ott marad az emberekben a csalódottság, a düh, hogy megint nem az lett, amivel kampányoltak?
Ne legyünk kishitűek, a románoknak sikerült. Az antikorrupciós ügyészség szépen elkezdte ezt a munkát, ott tucatszámra viszik el a kormánytagokat és a polgármestereket. Akarat kell hozzá. Ha valaki lop, annak ülnie kell, ha valaki legalizálja a lopást, mert csak látszólag volt közbeszerzési eljárás, mert személyre szabtuk vagy tisztességes versenynek minősítjük azt, ami a Mátrai Erőmű környékén történt, az bűnrészessé válik. Ha valaki ellopja a kenyeret a boltból, az megy 72 órára szabálysértési őrizetbe, ha valaki ellopja a Balatont, akkor azt mondjuk, hogy tisztességes verseny?!
Reális ilyeneket mondani, hogy Orbán Viktor ülni fog?
Egy keleti típusú autoriter rendszerben nem reális, hogy ő üljön, de egy nyugati típusú jogállamban alapvető elvárás. A jogállam ott kezdődik, ahol a bűnöző rács mögé kerül. Meg kell adni az emberek igazságérzetének azt, amire vágynak.
És nem a portást kell elszámoltatni, nem a hatodik vonalbeli fideszes hivatalnokot, aki félelemből kiszolgálta a rezsimet, hanem azokat, akik csúcsvezetőként felépítették ezt. Ha ezt megteszed, az emberek azt mondják majd: megtörtént a rendszerváltás, mert most már nem vagyunk következmények nélküli ország.
Már nemcsak a kisembert hurcolja meg a NAV, hanem azt is, aki az országot ellopta. Ebből nem lehet engedni. Az embereket is ez érdekli, ha mondom a programpontokat, azt érzem, hogy az már nem annyira. A düh ott van a kisemberben, aki ha a gyufásdobozért nem ad számlát, már jönnek hozzá, de ha valaki a Mátrai Erőművet megveszi hatmilliárdért, majd kivesz belőle 11 milliárd osztalékot, aztán az állam visszaveszi tőle 17 milliárdért, azzal nincsen semmi. Ez joggal frusztrálja az embereket.
Volt nyáron egy konferencia, civilek szervezték, és az ellenzék romapolitikájáról szólt, a Jobbikot mégsem hívták meg. Mint kiderült azért, mert a résztvevők, illetve az ott megjelentek egy része szerint a Jobbiknak előbb legalább bocsánatot kellene kérnie a korábbi politikája miatt, amit a romákkal kapcsolatban képviselt.
Mindenkinek meg kell adni a változás lehetőségét. A Jobbik 2018 előtt megtűrt vállalhatatlan elemeket, de amikor átvettem a pártot, világossá tettem, hogy a szélsőségekkel nem vállalunk közösséget. Akkor megalkottunk egy elvi nyilatkozatot, hogy minden tisztességes magyar embert vallástól, származástól függetlenül képviselni akarunk, és semmilyen szélsőséggel nem vállalunk közösséget. Ott volt egy döntési pont minden politikusunk számára, hogy velünk tart ezen az úton, és akkor elfogadja ezt a nyilatkozatot, amivel szakít a korábbi, esetleg vállalhatatlan kijelentéseivel, vagy elhagyja a közösséget. Volt, aki magától ment, volt, akit én magam távolítottam el. Például Kulcsár Gergely vállalhatatlan dolgai felett – elődeimmel ellentétben – már nem akartam szemet hunyni.
De mégsem volt bocsánatkérés romaügyben.
Bocsánatot annak kell kérnie, aki valamit elkövetett.
Ön a párt elnöke, a Jobbik nevében ön mondhatná azt, hogy elnézést kérek azoktól, akiket a pártom megbántott korábbi kijelentéseivel, politikájával a származása miatt, sajnálom, ez hiba volt részünkről.
Az elődeim miatt én nem akarok bocsánatot kérni.
Önnek is volt romaügyben megnyilvánulása. Egy fórumon mondta azt 2014-ben: „24 évvel a rendszerváltás után szerintem fel kell tenni a kérdést, hogy a cigányság jelentős része akar-e dolgozni? Vagy a jelenlegi segélyezési rendszerből fenn tudja tartani a maga mélyigénytelen, mert ha valaki a padló közepére piszkít, arra azt mondom, hogy mélyigénytelen, tehát lehet, hogy a számukra a segélyezésből ez a mélyigénytelen életvitel fenntartható, és ez nekik így jó, nekem nem jó, mert én élek fertőzésveszélyben, de lehet, hogy ez neki már jó.”
Erre a kérdésre megkaptam a választ azóta. Igen, dolgozni akarnak, és nem kapták meg a munka lehetőségét. Mert például a Híd a munka világába program 1,6 milliárdját ellopták. A kérdéseket fel lehet tenni. Ezek az emberek lehetőséget akarnak, nem krumplit.
Ma beszélne így, használna ilyen megközelítést, fogalmazást romákkal kapcsolatban?
Nem, mert nincs rá szükségem: megkaptam rá a választ maguktól a roma emberektől.
Lát-e potenciális minisztert a Jobbik-frakcióban, aki ezt vagy azt a tárcát el tudná vezetni?
Simán, nem is egyet.
Mondjon neveket.
Nem mondok, mert nem pozíciót osztunk, hanem munkát. Ha megvan a közös miniszterelnök-jelölt, utána kezdődik a gondolkodás az árnyékkormányról. Akkor kell majd feladatokat és neveket párosítani.
Meséljen kicsit erről az árnyékkormányról!
Az árnyékkormány készül majd a kormányváltásra, kialakítja a saját alrendszerét, eldönti, milyen államtitkárokat, milyen állami vezetőket képzel el, kiderül, milyen rendőri vezetőkben gondolkodik. Azért kell ez, hogy ne érjen minket meglepetésként a kormányváltás, ha átvesszük a kormányrudat, akkor kész személyi állománnyal, nevekkel, infrastruktúrával, intézkedésekkel kell indítani.
A Jobbik vinné a belügyet meg az agrártárcát?
Nem baj, ha az emberben megfogalmazódnak érzések, de korai lenne kijelenteni bármit.
Ki lenne az ideális személy legfőbb ügyésznek?
Veszélyes játék lenne nevet mondani. Ha ugyanis lenne egy tettre kész jelölt a legfőbb ügyész posztjára, akinek a nevét most bedobom, azzal céltáblává teszem a Fidesz számára, és azonnal lőni kezdenek rá, hogy elvegyék a kedvét. Nem szabad senkit leamortizálni.
Köztársasági elnök?
Azt közvetlenül választanánk. Döntsenek az állampolgárok.
Csak lenne jelöltje a Jobbiknak.
Valaki olyan, aki nem párttag, aki pártok felett áll. De neveket nem fogok mondani semmilyen körülmények közt. Vigyázni kell a hatpárti egyensúlyra, isten ments, hogy bárki elkezdjen sebeket ejteni.
Egy név máris seb lenne ebben a klubban?
Lehet, hogy másnak más neve van. Ezekkel a kérdésekkel sok lépést ki akarunk most hagyni, de ma még nem tartunk ott. A közös miniszterelnök-jelöltnek integratívnak kell lennie.
Nem ugrálunk ki, nem dobálunk neveket, hogy például Hadházy Ákos lenne a legjobb legfőbb ügyész, amitől engem speciel kiver a víz, mert ismerem őt, és nem biztos, hogy őt tartanám a legjobbnak.
Ne mondjunk neveket, ne szaladjunk előre, tartsuk a sorrendet! Nem a sajtóból akarom megtudni, hogy Fekete-Győr András kit akar legfőbb ügyésznek. Először kérdezzen meg bennünket, mit szólnánk hozzá, ha előjönnék egy ilyen névvel! Én már azt nehezen viseltem, amikor a Momentum saját programpontokat kezdett bejelenteni. Ha valaki úgy állít ilyeneket, hogy ezt nem egyeztette a hat párttal, és nem kérdezi meg, hogy nektek ez ellen van-e kifogásotok, akkor úgy jelent be valamit, hogy nincs mögötte konszenzus, azaz blöfföl.
Fekete-Győr ilyen blöffölős politikus?
Néha előreszaladt, de jeleztem neki, hogy mindenkinek be kell állnia, és vissza kell térnie a sorba.
Mi volt a reakció?
Konstruktív volt. Megvan benne még a fiatalos forrófejűség, de ha beszélünk vele, képes korrigálni. Ez fontos. Hogy képesek legyünk a korrekcióra, ezt várnám az MSZP-től is, hogyha a Fidesszel barátkozó jelöltjük van, akkor legyenek képesek korrigálni.
Az előbb a fórumon rendesen osztotta a milliárdosokat. A magyar gazdasági élet nagyjaihoz hogy áll? Már akik meghatározók a magyar gazdaság szempontjából. A kormányváltás után inna-e egy kávét, mondjuk, Csányi Sándorral?
Azok, akik úgy lettek milliárdosok, hogy ennek az aljas NER-nek köszönhetik a pénzüket, azzal szerintem sok beszélgetni valóm nem lesz. Esetleg majd a legfőbb ügyésznek, az ügyészségnek meg a bíróságnak. Aki viszont a saját tehetségének köszönhetően, még a NER ellenére is képes volt meggazdagodni és fejlődni, annak köszönöm, hogy értékes munkahelyeket teremtett a hazának. Rájuk vigyázni kell. Akik viszont csak az államnak köszönhetik a milliárdjaikat, oda vagyonadót kell kivetni.
Csányi Sándort például hova sorolja?
Aki magánrepülővel repteti a miniszterelnököt, ott valami nagyon sántít.
Vele majd az ügyésznek kell elbeszélgetnie, miért érezte úgy, hogy a luxusgépét Orbán rendelkezésére kell bocsátania, hogy az futballmeccsekre repüljön. Lenne miről elbeszélgetni vele. Milyen összefüggés van az ő gazdagodása és a miniszterelnök urizálása mögött? Ez is egy kérdés.
Tudna olyan milliárdost mondani Magyarországon, akinek a munkája az ön szemében példaértékű, akár társadalmi minta is lehetne?
Vannak ilyenek, főleg települési szinten. Milliárdosokat nem nagyon ismerek, de a hatóságok majd eldöntik, ki az, aki tisztességes versenyben gazdagodott meg – hiába akarta a NER eltaposni –, és ki az, aki másokat eltiporva, mások rovására lett milliárdos.
Mondjon egy rendszerváltás előtti és egy utáni politikust, akik ön szerint fontosak, példaértékűek.
Szent István.
Róla pont nagyon keveset tudunk, és sok a tévképzet is a személyével kapcsolatban.
De az ő művében élünk. Az, hogy létezik a magyar állam, az hogy az ország nem a keletet, hanem a nyugatot, hogy nem a széthúzást, hanem az összefogást választotta, azt neki köszönhetjük. Ő példaértékű, ahogy az is, aki ezért az országért képes volt áldozni akár a saját vagyonából. A rendszerváltás utáni időkből azért nem tudok mondani, mert az, hogy itt vagyunk, abban mindenkinek, aki politikai szerepet vállalt, része van.
A rendszerváltást ugyanis elhazudták, az még nem történt meg. A rendszerváltás utáni időkről kérdez engem, de nincs ilyen. Még mindig a rendszerváltás előtt vagyunk.
Voltak itt azért derék, tisztességes politikusok is.
Ángyán Józsefben becsültem, hogy nem alkudott meg Amikor látta, hogy a földbárók teszik rá a kezüket a magyar földkincsre, ő képes volt a rendszerrel szakítani. Támogatta a rendszert, mégis áldozatot hozott. Én sose támogattam, egy rendszerellenes gyerek vagyok. Azért lettem politikus, mert elegem lett abból, hogy harminc éve elhazudják a rendszerváltást. Mindenki ígért fűt-fát, ennek lett az a következménye, hogy az emberek elvesztették a hitüket, és sokszor csak legyintenek.
Ön miben más, mint a többi ellenzéki miniszterelnök-jelölt? Mivel jobb, mint Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely?
Nem voltam részese az elmúlt harminc év hatalmának. Nem voltam miniszterelnöknek rokona, sem hatalmon lévő pártnak nem voltam sem tagja, sem tanácsadója. Azért akarok véget vetni az elmúlt harminc évnek, mert elegem van belőle, és tiszta lapot akarok nyitni. De mondok mást: a kormányváltás vidékről jön.
Mégis azokkal működik együtt, akik meghatározták a közelmúlt magyar politikáját. Azokkal zárná le az „elmúlt harminc évet”, akik benne voltak? Érzi ebben az ellentmondást, ugye?
Az a fontos, kiből nézik ki, hogy tényleg komolyan gondolja, és meg is csinálja. Bár én nem voltam részese az elmúlt harminc évnek, ettől függetlenül tudnunk kell együtt dolgozni, továbbá mindenkinek jár a változás lehetősége. Ezért tudunk leülni egy asztalhoz.
