Az uniós tagállamok 2021 első negyedévét is nagy hiánnyal zárták, bár a megelőző negyedévhez képest a hiány mérséklődött a kiadások csökkenése miatt – idézi az Eurostat összehasonlító jelentését a Hvg.hu.
Az uniós statisztikai hivatal szerint az EU átlagában a hiány az uniós GDP 6,8 százalékára rúgott, míg az eurózóna átlaga 7,4 százalék volt. Az állami bevételek szintje jellemzően nem változott a megelőző negyedévhez képest, míg a kiadások továbbra is magas szintjét a járvánnyal kapcsolatos kiadások magyarázzák. Az államháztartási egyenlegek elég nagy szórást mutattak: Luxemburg és Dánia tudott pluszos negyedévet csinálni, míg a máltai hiány a 10 százalékot közelítette.
A magas első negyedéves hiány még följebb nyomta az államadósságot, uniós átlagban a GDP 93 százalékára, míg Magyarország esetében 81 százalékra. A magyar államadósság 15,2 százalékponttal nőtt, ami a déli országokéhoz képest nem olyan rossz eredmény, ugyanakkor magasabb, mint az uniós átlag, és jóval magasabb, mint a többi régiós országé, amelyek 10-12 százalékpont közötti államadósság növekedéssel megúszták a 2020 eleje és 2021 eleje közti egy évet. A Hvg.hu hozzáteszi: a magyar államadósság régiós összehasonlításban már a járvány előtt is magas volt, a nagyobb növekedéssel pedig az olló még szélesebbre nyílt.
Még érdekesebbé teszi a helyzetet, hogy mindezt úgy sikerült összehozni, hogy a magyar kormány túlköltekezését nem magyarázza a járványválság. Az egészségügyi kiadások megugrottak, ahogy minden országban, azonban a gazdasági károk enyhítésének költségeit a kormány alaposan szétterítette, a hitelmoratóriumok, kedvezményes hitelek terhét a jegybank, a bankrendszer, a háztartások és a vállalkozások viselték, viselik és fogják még sokáig viselni. A konkrét kormányzati intézkedések (bértámogatások, közteher-elengedések) nemzetközi összehasonlításban rendkívül visszafogottak voltak. Ugyanakkor a kormány nem hanyagolta el a szívének amúgy kedves területek finanszírozását, mint a sport, az egyházak, a határon túli támogatások.
