Tudomány

Megoldották az ókori bronzlapocska rejtélyét

A női arcmással díszített ókori kerek bronzlapocska, amelyre Izrael központi részén, Katzir mellett bukkantak, harci szekér kerekének rögzítésére szolgáló tengelyszög tartozékának bizonyult.

A 3200 éves bronzlapocska rendeltetését megfejtő izraeli régészek szerint a lelet arról tanúskodik, hogy a térségben egykoron magas rangú egyiptomi vagy valamilyen helyi hatalmasság állomásozott. A szakértők szerint a lelet alátámasztja azt az elméletet, miszerint itt lehetett a Bírák Könyvében említett Sziszera (Sisera) szülővárosa, Haróset-Gójim,

Katzir közelében 1993 és 2000 között folytak ásatások a Haifai Egyetem és az olaszországi Cagliari Egyetem együttműködésében. A feltárt város a bronzkor végén vagy a vaskor elején (Kr. e. XIII-XII. század) élte virágkorát.

A feltárások során talált egyik tárgy rendeltetése azonban mindmostanáig rejtély maradt. A 2 centiméter átmérőjű, 5 milliméter vastagságú bronzlapocskát a “kormányzó házának” elnevezett épületben találtak. A lapocskát díszítő dombormű kalapot viselő nőt jelenít meg, akinek fülbevalói harci szekér kerekeire emlékeztetnek.

A lelet 1997-es előkerülésekor a szakemberek előtt világos volt, hogy ez valamilyen hosszúkás tárgy tartozéka lehet, ám a szakemberek tanácstalanok voltak, soha semmi hasonló nem került elő a régészet feltárások során.

Tizenhárom évvel később a rejtély megoldódott. Harci szekereken vívott csaták ábrázolását tanulmányozva ókori egyiptomi domborművek Oren Kohen, a Haifai Egyetem Zinman Régészeti Intézetének az archeológusa egyedülálló díszítőelemre figyelt fel: a bronz tengelyszögeket emberi arcok ékesítették. Ezek foglyok, idegenek és Egyiptom ellenségeinek az arcmásai voltak. A tudós azt is észrevette, hogy az ilyen cifra tengelyszögek az uralkodók és a nemesség által használt harci szekereket díszítették.

“A felfedezés alátámasztja annak lehetőségét, hogy valóban Sziszera városáról van szó, innen rajzottak ki a harci szekerek az izraeli törzsek ellen, hogy Taanah és Megiddó között harcba bocsátkozzanak velük” – összegezte Zertal professzor.

Sziszera (Sisera) ószövetségi személy, a kánaáni Hacór királya, Jabin seregének fővezére. Hatalmas seregével rettegésben tartotta Izrael fiait (Bírák Könyve), de Bárák és Debóra vezetésével a Tábor-hegy előtti síkságon, a Kison-pataknál megfutamították. Nevéből származik a siserahad kifejezés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik