„Nincs okunk kételkedni abban, hogy Budapest teljesíti, amit vállalt és megrendezi 2023-ban az atlétikai világbajnokságot”- ezt írt a Népszava megkeresésére a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA).
A Népszava azért kereste meg a WA-t, mert Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn a kormánnyal folytatott eredménytelen egyeztetés után azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy a főváros visszavonja a vb-re beadott pályázatot, ha másképp nem lehet leállítani a tervezett kínai egyetemi beruházást. A magyar kormány 500 milliárd forint közpénzből kínai magánegyetemet kíván felépíteni Budapestnek azon a részén, ahova eredetileg diákvárost terveztek nyolcezer kollégiumi férőhellyel.
A WA arról is írt, hogy nagy megtiszteltetés számukra, hogy mint a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezőbizottsága, részesei lehetnek Magyarország története legnagyobb sporteseményének.
Ahogy a pályázatkor is világosan látszott, ennek a világbajnokságnak a hazai atléták, az egyetemes magyar atlétika mellett nyertese az a sok százezer ember, aki naponta fut és sportol, azok a vállalkozások, amelyeknek munkalehetőséget biztosít az esemény, és természetesen maguk a szurkolók
– fogalmaztak.
Nem ez az első alkalom, hogy veszélybe kerül a budapesti vb: a 40 ezer férőhelyesre tervezett, a környék rendezésével együtt összesen 200 milliárd forintba kerülő stadion építése késve kezdődhetett el, mert a Kúria 2019. október 21-én azt a jogerős döntést hozta, hogy lehet népszavazást tartani a Csepel-sziget csúcsára tervezett atlétikai stadion építéséről, mivel Kassai Dániel volt LMP-s politikus beadványa nem a projekt leállítására, hanem annak időpontjára kérdezett rá, ami nem törvénytelen. Ha nem sikerült volna a szervezőbizottságnak megállapodni a fővárossal, akkor a népszavazás hozhatott volna olyan eredményt, hogy csak 2023. január 1-től kezdjék el a stadion építését.
