A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány döntött az önkormányzatok állami támogatásáról. A tárca délután ezzel kapcsolatban közleményt adott ki, amelyben néhány részletet is elárultak.
A kormány döntése értelmében 23 milliárd forint támogatást nyújtanak 32, huszonötezer főnél népesebb településnek. Huszonhét, az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő település működési támogatást kap, öt nem megyei jogú város számára pedig fejlesztési célú forrásokat biztosítanak. Hozzátették, hogy a döntést „a méltányosság és arányosság elveit” érvényesítve hozták meg, és nem pártpolitikai szempontok szerint, és hogy kormánypárti és ellenzéki települések egyaránt kapnak a támogatásból. Ugyanakkor
a főváros és a budapesti kerületek vonatkozásában a kormány szerdai ülésén arról is határozott, hogy ezen önkormányzatok számára egyelőre nem biztosít pluszjuttatásokat.
Ezt azzal indokolták, hogy „Budapest gazdasági teljesítménye az országos átlag kétszerese, fejlettsége az uniós átlag 151 százaléka. A főváros emellett jelentős pénzügyi tartalékokkal is rendelkezik: pénzeszköz- és állampapír-állománya meghaladja a 120 milliárd forintot.”
A döntésre reagált Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is, aki azt állította, hogy a kormány ismét nem állta a szavát, ugyanis amikor a kormány elvette a helyi iparűzési adónak a felét, „akkor még érdemi kompenzációról és érdemi egyeztetésekről volt szó. Egyik sem lett.”
A főpolgármester szerint a mostani kormánydöntésről a helyi Fidesz-szervezetek előbb értesültek, mint a megválasztott ellenzéki polgármesterek, és felidézte azt is, hogy tavaly év végén a kormánypárti települések több mint 15 milliárd forint támogatást már kaptak, az ellenzékiek viszont akkor semmit.
A kormány miközben kifosztja az önkormányzatokat válság idején a lakosságtól is többet szed be a központi költségvetésbe. 2020 első negyedévében a lakossági befizetések 689 milliárd forintot tettek ki, ez az elvonás 2021 első negyedévére 750 milliárd forint fölé nőtt. Többet fizet be tehát a lakosság válság idején, miközben a gazdaságvédelemre szánt pénzek mintegy háromnegyedét a kormány nem a gazdaság talpraállítására, nem szociális támogatásokra, hanem saját hatalmi céljaira és klienseinek gazdagodására költötte.
