Belföld

Kevesebb vita a napirend után

Negyedére csökkent a napirend utáni hozzászólások száma a májusi alakuló ülés óta az előző parlamenti ciklus hasonló időszakához képest - derül ki az Országgyűlés adataiból.

Míg 2002-ben az Országgyűlés alakuló ülésétől a téli ülésszak végéig az ellenzéki képviselők ötvenszer, a kormánypártiak pedig ötször beszéltek napirend után, tavaly ez 14-re és 2-re csökkent. Tavaly május óta a legtöbbet Erdős Norbert (Fidesz) beszélt napirend után, leginkább az oktatással kapcsolatban mondta el ilyen formában a véleményét. A legkésőbb, negyed egykor Cseresnyés Péter (Fidesz) napirend utánija hangzott el, egyben ez volt a ciklus eddigi leghosszabb ilyen típusú felszólalása.

Tavaly mindössze két kormánypárti képviselő kért szót napirend után, Garai István Levente (MSZP) és Tóth Gyula (MSZP). Az előző parlamenti ciklus első fél évében Szijjártó Péter (Fidesz), Kékkői Zoltán (Fidesz) vagy például Bánki Erik (Fidesz) is öt alkalommal beszélt napirend után, a mostani ciklusban viszont eddig ezt egyikük sem tette meg.

Napirend után legfeljebb öt percben fejthetik ki véleményüket a képviselők, amelyet a kormány illetékesének meg kell hallgatnia és lehetősége van válaszolni rá, akármilyen későn kerül is sor a felszólalásra.

Ezen kívül az ülést vezető elnök és a jegyzők vannak biztosan az ülésteremben. Világosi Gábor, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke szerint azért kevesebb a napirend utáni felszólalás, mert a képviselők tudják, hogy nem sok értelme van. Ilyenkor – többnyire éjfél után – ugyanis már alig van valaki a teremben. “Egyre kevesebb olyan képviselő van, aki csak az utókornak akarja elmondani a gondolatait” – vélekedett, utalva arra, hogy legfeljebb a parlamenti jegyzőkönyvben lesz fellelhető később a felszólalás.

Harrach Péter, a parlament kereszténydemokrata alelnöke úgy látja: leginkább a napirend előtti felszólalásoknak van visszhangja, ami csökkentheti a lelkesedést, hogy valaki napirend után beszéljen, amikor már minimális a média érdeklődése. A politikus azt mondta, ha kiegyensúlyozottabb lenne a törvényalkotási folyamat, akkor változhatna a helyzet.

Az előző két parlamenti ciklusban a képviselők körében népszerű felszólalási forma volt a napirend utáni. 1998-tól a legtöbbször, 120 alkalommal Bauer Tamás (SZDSZ) beszélt a parlamenti ülések végén, több folytatásos felszólalása volt, mint például a “Háttal Európának” sorozat. A politikus csak 2002-ig volt képviselő, vagyis egy ciklus alatt beszélt annyit napirend után, mint mások akár három-négy parlamenti időszak alatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik