Egy nemrégi jegybanki elemzés szerint az új lakáshitelek 21 százaléka volt 2020-ban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) programhoz köthető banki kölcsön. Új lakás építésére vagy vásárlására több mint 6 ezer csokos szerződés jött létre tavaly, közel 40 milliárd forint értékben. Ezt fejelte meg a hozzá kapcsolt 200 milliárd forint kölcsön – derül ki az azénpénzem.hu összeállításából.
A bankoknál két éve jelent meg két újabb, állami dotációval ösztökélt elem. A falusi csokra az igény a koronavírus-járvány megjelenésével sem esett vissza. 2020-ban 11,5 ezer szerződést kötöttek. Nem csak a szerződések száma, hanem a hitelfelvétel összege is jócskán rávert a „mezei” csokra.
Hasít a másik új lehetőség, a babaváró kölcsön is. A bankok tavaly 615 milliárd forint értékben helyeztek ki babaváró hiteleket, ami az éves hitelkibocsátás 30 százaléka volt. Az előző év utolsó negyedévében minden harmadik lakossági hitelszerződéshez társult állami kamattámogatás.
A céges hitelpiacon még nagyobb szerepe van az állami terelésnek.
A koronavírus-válság kitörését követően a jegybank javaslatára azonnal bevezetett általános fizetési moratórium mellett több állami hitel- és garanciaprogram is elindult. Ezek a programok az elemzés szerint azt a cél szolgálják, hogy a hitelpiac elkerülje a drasztikus visszaesést, és a gazdasági kilábalást ezúttal a banki hitelezés is képes legyen támogatni. Az új vállalati szerződések közel 60 százaléka támogatott hitelprogramok keretében valósult meg – írják.
Kiemelkedő az növekedési hitelprogram (NHP) szerepe, a koronavírus megjelenése után bevezetett támogatott hitelprogramok szerződött állományának közel háromnegyede az NHP-hoz kötődik, a program felel a kis- és középvállalati (kkv) kibocsátás közel 90 százalékáért. Tavaly az NHP keretében összességében az új hitelkibocsátás 45 százaléka, míg 2019-ben 10 százaléka valósult meg.
