Március utolsó péntekén közölte a Központi Statisztikai Hivatal a nyolcadik hétre vonatkozó halálozási statisztikáját – ez az időszak február utolsó hetét takarja, ami azt jelenti, hogy már két hónapnyi adat áll rendelkezésünkre az idei évből az elhunytak számát tekintve. Ebből az látszik, hogy 22978 ember halt meg az év első két hónapjában.
2015-től 2021-ig összesen hét évet vizsgáltunk, a statisztikából pedig kiderül, hogy a leghalálosabb első nyolc hete 2017-nek volt: akkor 26200 ember vesztette életét, főként az erősen tomboló influenza-járvány miatt. Az elhunytak számát nézve a hét évből 2021 középen helyezkedik el, tehát három év rosszabb mutatókat, három pedig jobbat produkált a KSH adatgyűjtése alapján. Ráadásul az idei év januárjában és februárjában 5090 ember halt meg Magyarországon koronavírus-fertőzés következtében, ha ezt a számot levonjuk az összes halott számából, messze a legjobb értéket (17 888 fő) hozza az idei év, ami azt valószínűsíti, hogy a halálesetek egy részéhez csak hozzájárul a koronavírus, de nem egyedüli oka.
Így viszont közel nyolc százalékkal többen hunytak el 2021 első nyolc hetében az előző év azonos időszakához viszonyítva, tavaly ugyanis 21268 halálesetet jelentettek az év első két hónapjában.
Grafikánkon az elmúlt hét év adatai láthatók: minél szélesebb az adott év gyűrűje, annál többen haltak meg – a pontos számot a lila színnel jelzett körök és értékek mutatják. Három évet jelöltünk külön színnel: a leghalálosabb 2017-et feketével, a tavalyi évet narancssárgával, az ideit pedig pirossal. 2021-en belül található egy kisebb szelet is, ami azt mutatja, hányan haltak meg volna az adott héten, ha az elhunytak számából levonjuk azokat, akiket a koronavírus vitt el. A második hullám berobbanása jól kivehető az ábrán: a narancs színű gyűrű tavaly októberben kiszélesedett és az előző évek 2500-as átlagához képest 4000 fölé nyúlt. A 2021-es év 3500 körüli értékkel kezdődött, ami aztán valamennyire mérséklődött, február végére (a harmadik hullám felfutásával) pedig újra elkezdett növekedni.
A területi adatokról az Eurostat közöl adatokat, náluk egyelőre a hetedik hétig kérdezhetőek le a megyei bontású számok. Ezekből kiderül, hogy az egyes országrészek milyen eltérő arányban járultak hozzá eddig a 2021-es összeghez. Az idei hét heti értéket az előző öt év azonos időszakának átlagához viszonyítottuk, az értékeket csökkenő sorrendben az óramutató járásával megegyező irányban ábrázoltuk, ebből pedig látszik, hogy Tolnában 24 százalékkal, Baranyában és Nógrádban 10 százalékkal többen haltak meg január eleje és február közepe között, Budapesten viszont 16 százalékkal, Hevesben 18 százalékkal kevesebben. Szinte változatlan értékeket mutat Fejér, Zala és Vas megye. A megyék értékeit megnézheti, ha ábránk közepére kattint: a felugró panelben egyesével látható, melyik terület milyen számokat produkált.
Az első nyolc heti adatoknál feketébb képet fest majd sajnos a március: míg február utolsó hetében összesen 2829-en haltak meg itthon (abból 675-en a Covid-19 miatt), addig az elmúlt hét napban csak a koronavírussal összefüggésben 1658 ember vesztette életét.
