Az MSZP az alapszabály módosításáról és a párt 2007 és 2009 közti stratégiájáról szóló dokumentummal készül a február 24-25-re összehívott tisztújító kongresszusra. A Magyar Szocialista Párt politikai stratégiája 2007-2009, és a „Felhívás a Magyar Szocialista Párt 2004. november 1. óta hatályban lévő Alapszabályának módosítására című dokumentumok célja Juhász Ferenc, a párt alelnöke szerint a gondolatok ébresztése, egyfajta vitaindítás, nem akarnak azonban rögtön alapszabályt is módosítani vagy megváltoztatni a hosszú távú programot. „Azt szeretnénk, ha egy modern, struktúrájában korszerű, időtálló mondanivalóval rendelkező párttá formáljuk az MSZP-t, amely nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Most kell megalapozzuk a következő néhány esztendő nehéz politikai küzdelmének kereteit, feltételeit. Most kell kijelölni azokat a célokat, amelyek mentén a Magyar Szocialista Párt politizál, és amely mentén alakítja, formálja a kormányzati politikát” – írja az MSZP honlapján olvasható dokumentumot kommentáló levelében Juhász Ferenc.
A ciklus stratégiája: együttműködés
A Hiller István pártelnök által készített, a Magyar Szocialista Párt politikai stratégiája 2007-2009 című dokumentum szerint új partnerségi politikát kell hirdetni egyrészt a civil szervezetekkel, másrészt más pártok politikusaival. A dokumentum egyik megállapítása szerint nem szabad, hogy eluralkodjon a Fidesz által „ránk kényszerített” állóháború a helyi politikát. Ennek érdekében a szocialisták az új partnerségi politika keretében kapcsolatba szeretnének lépni és együttműködni ellenzéki politikusokkal is.
A tisztújító kongresszus elé kerülő dokumentum szerint a párt és a kormány között érdekazonosság van: a kormány és az MSZP közös érdeke a reformok sikeres végrehajtása. A párt új stratégiájának az igazságosság, a szolidaritás és a nemzetpolitika a hármas pillére. „Az igazságosabb társadalom irányába tett lépések, a reformok adják az MSZP elsődleges politikai célját. A szocialista párt továbbra is a szolidaritás pártja, a nemzetpolitikában pedig a felelős hazafiságot képviseli” – olvasható a stratégiatervezetben.
A Fidesszel szemben
A dokumentum szerint az MSZP legfőbb politikai ellenfele olyan hálózatot alakított ki, amelynek két célja van: a jelenlegi koalíció munkájának ellehetetlenítése, és a nagyobbik ellenzéki párt vezetőjének hatalomra juttatása. „Arra kell készülnünk, hogy e két cél remélt elérése miatt politikájuk tartalma és stílusa hosszabb távon sem változik. Ezzel mint realitással szembe kell néznünk. Progresszió és maradiság változó intenzitású küzdelme várható az elkövetkező években is” – olvasható a tervezetben.
Új alapszabályról is vitáznak majd
A februári pártkongresszuson egy alapszabály-módosító tervezetről is vitáznak majd az MSZP politikusai. „Az MSZP-nek olyan új alapszabályra van szüksége, amely a határozottabb politizálást, a gyorsabb döntéshozatalt és a hatékonyabb működést ötvözi” – olvasható a párt honlapján. Az országos elnökség által jegyzett dokumentum javaslatot tesz a baloldali néppártjelleg erősítésére, a tagfelvétel szigorítására és az egész választási ciklusban működő választókerületi társulások létrehozására.
A javaslatok között szerepel az elnökhelyettesi poszt megszüntetése és az ügyvezető elnöki poszt létrehozása, a párt programjának megvalósulását felügyelő szociáldemokrata alapértékek bizottságának felállítása. A pártigazgatói poszt a dokumentum szerint megszűnik, helyette országos irodavezetőt neveznének ki.
Megváltoztatnák például azt a jelenleg érvényes szabályt, hogy a belépni szándékozó egyoldalú nyilatkozata elegendő a taggá váláshoz. Ehelyett a jövőben az MSZP-be belépni kívánók meghatározott számú párttag, illetve a párt országos, megyei szervezetei, tisztségviselői ajánlásával elindított valóságos tagfelvételi folyamat végén lehetnének tagok.
Ugyanakkor olyan új szervezeti és működési megoldásokon is gondolkoznak, amelyek tagsági jogviszony nélkül is erősítik az MSZP és támogatói közötti kommunikációt.
Az MSZP régiókban gondolkodik
A dokumentum javaslatot tesz az országgyűlési választási ciklusokhoz igazodó, alulról felfelé történő tisztújításra is, és kezdeményezi a helyi szervezetek által kötelezően létrehozandó, az egész választási ciklus alatt működő választókerületi társulás felállítását. Így létrejöhetnének a regionális tanácsok, amelyek feladata a regionális intézményrendszerrel kapcsolatos “politikai-képviseleti koordináció”.
Új kvóták lehetnének
Az országos etikai és egyeztető bizottság helyett létrejönne az alapszabályügyi bizottság, míg önálló bizottságként felállna az etikai és egyeztető bizottság. A két testületnek azonos lenne az elnöke. A tervezet szerint a platformok és tagozatok alakulási kérelmét az országos elnökség hagyja jóvá, elismerésükről pedig a választmány döntene. A jelenlegi alapszabály szerint ilyen jóváhagyásra nincs szükség. A dokumentum javaslatot tesz a kvótás szabályozás újragondolására: most az európai parlamenti, az országgyűlési és az önkormányzati képviselői listákon a tagok, illetőleg a jelöltek legalább egyötödének harmincöt éven alulinak, valamint legalább egyötödének nőnek kell lennie.
Az elnökség javaslatot tesz egy, az alapszabálytól független etikai kódex megfogalmazására, és szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokra, a funkcióhalmozás korlátozására.
Menetrend a kongresszusig
A kongresszus előkészítését Juhász Ferenc levelében a következőképp foglalta össze: a hatályos alapszabály által előírt menetrendet követve január közepéig-végéig zajlik az általános pártvita. A visszaérkező észrevételekből, javaslatokból már nyilvánvalóvá válik, hogy a párt politikai programjában és alapszabályában a többség milyen változtatást képzel el, és milyen változtatási irányt fogad el. Ezt követően kezdi meg munkáját a kongresszusi küldöttcsoportok delegáltjaiból álló dokumentumszerkesztő, valamint az alapszabály-szerkesztő bizottság, ahol a tényleges kodifikáció zajlik.
