Eddig attól tartottak a kutatók, hogy az áramlat előbb-utóbb megszűnik, és vele együtt Európa fűtése is.
Josh Willis, a NASA Jet Propulsion Laboratory fejlesztési központjának kutatója műholdas adatokra és bójás mérésekre támaszkodott megállapításához. A műholdak leolvassák a tengerszintet, amelyek árulkodnak az áramlatokról. Ezen kívül néhány éve 3000 úgynevezett Argo-bója szolgáltat folyamatosan adatokat a világtengerekből 2000 méteres mélységig. A Golf-áramlatról ez volt az eddig leghosszabb adatsor.
Willis megfigyelései egy Észak-Portugália és New York között az Atlanti-óceánon húzódó vonalra összpontosítottak. Ezen a vonalon a Golf-áramlat 75-ször annyi vizet szállít északra, mint amennyi az Amazonasból a tengerbe ömlik. “A bójás adatok szerint 2002 és 2009 között nem változott a szállított víz mennyisége” – közölte Willis, “Sőt az 1993-ig visszamenő műholdas adatok szerint még húsz százalékkal erősödött is az áramlat” – tette hozzá.
A Golf-áramlat határozza meg Európa éghajlatát. A tenger melege nélkül valószínűleg szibériai körülmények uralkodnának a földrész nagy részén. Európa távfűtése a Mexikói-öbölben ered, a meleg tengervíz a szelek és a Föld forgása révén jut el északra. Közben lehűl, és sűrűsége megnő. Végül valahol az Atlanti-óceán északi részén lesüllyed, és visszatér délre. Ha a tengervíz az éghajlatváltozás miatt felmelegszik, a víz sűrűsége csökken, ezáltal északon kevesebb víz süllyed le, veszélyeztetve ezzel az áramlatot – ettől tartottak legalábbis a kutatók. Az utóbbi években egymást érték a hírek, amyek szerint a Golf-áramlat jelentős vízmennyiséget vesztett.
Ezek a hírek valószínűleg a kedvezőtlen időpontokban történt méréseken alapultak – magyarázta Willis. Az északra szállított víz mennyisége ugyanis erőteljesen ingadozhat, a hét végén akár kilencszerese lehet a hét eleji adagnak. A Golf-áramlat rövid kihagyásainak tehát nincs jelentőségük. Aggódni csak akkor kellene elkezdeni, ha hosszan tartó szünet állna be a meleg víz utánpótlásában.
