Klónozott marha utódainak húsa került brit élelmiszerboltok polcaira – derült ki augusztusi sajtóhírekből. Ennek ürügyén újra felmerült a kérdés, van-e ok bármilyen aggodalomra, ha klónozott állatok húsából fogyasztunk.
Dinnyés András biotechnológus – a Szent István Egyetem professzora – szerint az aggodalmak alapvetően többfélék lehetnek. Az egyik, hogy a fogyasztókra nézve van-e élelmiszer-biztonsági veszélye az ilyen termékeknek.
A klónozott állatok, illetve utódaik húsában és tejében nem találtak kimutatható eltérést a megszokotthoz képest.
Az előfordulhat, hogy egy klónozott, első generációs állat valamilyen betegséggel küzd, de ez olyasmi, amit egy szokásos állatorvosi vizsgálat képes kimutatni, tehát élelmiszer-biztonsági kockázatát is kivédi.
Élelmiszer-biztonsági szempontból nincs veszélyük ezeknek a termékeknek, és a környezetre sem kockázatos az előállításuk, hiszen ez alapvetően reprodukciós technológia, nem irányul genetikai módosításra.
Amit viszont felvetetődik az egy etikai szempont: az a klónozási folyamatnak az állati jólétre gyakorolt negatív hatása.
A technológia még tökéletesítésre szorul, mivel egészségügyi problémák jelentkezhetnek az első generációs állatoknál, és azok korábban pusztulhatnak el. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport, a European Group on Ethics (EGE) állásfoglalása alapján azonban:
Nem etikus a klónozási technológiát élelmiszer-termelési célokra igénybe venni, a módszert erre nem lehet használni az Európai Unióban.
A klónozás a hústermelésre nem hatékony. Nagy értékű állatok, például versenylovak tenyésztésére viszont alkalmas. Önmagában a klónozás a kutató szerint a veszélyeztetett állatfajták megmentésére és elszaporítására lehet igazán hasznos.
