A koronavírus egész Európában példátlan veszteséget okozott: Az STR adatszolgáltató összesítése szerint: az európai hotelek átlagos kihasználtsága 2020-ban mindössze 25% volt éves átlagban, az egy kiadható szobára jutó árbevétel pedig 72 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest.
A kontinens szálláshelyeinek ekkora mértékű vesztesége nem elhanyagolható részben az EU-n belüli határzáraknak köszönhető, mivel a kisebb országok belső kereslete nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható. Míg 2019-ben Európa fővárosaiban a hotelek átlagkihasználtsága egymáshoz képest jellemzően 10-20 százalékpontos eltérést mutatott, tavaly ez extrém, 70-80 százalékpontnyi tartományban szóródott.
Az STR adataiból az is kiolvasható, hogy a körülményektől függetlenül nyitva tartani képes szállodák komoly előnyre tettek szert az átmenetileg bezárt versenytársaikkal szemben. Az üzleti, oktatási célú vendégek fogadására ugyanis sok országban fennmaradt a lehetőség.
Drasztikus visszaesés vs. belföldi keresletrobbanás
A KSH-nak a tavalyi év első tizenegy hónapjára vonatkozó adatai szerint a hazai kereskedelmi szálláshelyek 55 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak, a szálláshelyek összes bruttó árbevétele pedig 225 milliárd forint volt, ami 57 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az év közepén tapasztalt belföldi keresletrobbanás jelentősen tompította a szektor visszaesését: míg januártól novemberig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 75 százalékkal esett vissza, a belföldi vendégek esetén ez a csökkenés jóval kisebb, 36 százalékos volt. Igaz, ennek pozitív hatásait elsősorban nem a fővárosi, hanem a vidéki szálláshelyek tudták kihasználni.
A koronaválság a beruházásokra is rányomta bélyegét
A szállodaberuházó és ingatlanfejlesztő cégek aktivitását tavaly elsősorban a banki finanszírozási oldal megnövekedett óvatossága hátráltatta. A többi között ennek is köszönhető, hogy a 2021-2024 között átadni tervezett projektek száma a koronavírus megjelenését követő hónapokban felére csökkent. Így például a fővárosi szálláshely-kapacitás a következő három évben csupán megközelítőleg 2000 új hotelszobával bővül.
A belföldi vendégforgalom robbanásszerű nyári megugrása új, kedvező perspektívában tüntette fel a fővároson kívüli üdülési célpontokat. Ezek a finanszírozóktól a korábbinál alacsonyabb kockázati besorolást kaphatnak most, ami részben ellensúlyozza a fővárosi projektektől való elfordulást – emelte ki Takács Márton, a BDO Magyarország hotel- és ingatlanüzletágának igazgatója.
Mi lesz a hitelmoratórium után?
Az elemzésben hozzátették: az igazság pillanata több szálloda esetében is a június 30-án lejáró hitelmoratóriumot követően jön majd el. Nem kétséges, hogy számos szálláshely esetében jelentős adósság-átsruktúrálásra lesz majd szükség, ami mind az üzemeltetői, mind a banki oldalon komoly kompromisszumokat kívánhat. Csak remélhető, hogy a moratórium lejártáig a turisztikai kereslet újbóli élénkülése enyhít majd az érintett cégek nyomasztó likviditási problémáin.
Kilátások a 2020-as évre – A vidék megint előnyben lehet
„A korlátozások fokozatos feloldásával várhatóan a nyári hónapokban éledhet újra a szállodapiaci kereslet. Mind a légitársaságoknak, mind a szállodáknak, éttermeknek és turisztikai célpontoknak a verseny újraindulása komoly kihívást is jelent majd, hiszen bizonyos értelemben egészen más jellegű piacra kell visszalépniük” – véli a BDO Magyarország szakértője.
A hatékony visszatérés egyik előfeltétele, hogy a vírushelyzet kezelését és a korlátozások feloldását az európai országok nagyjából szinkronban végezzék. Ebbe beleértendő az oltási programok levezénylése is, mivel az újranyitás időzítése láthatóan ettől függ majd. Az oltások jelenleg igen lassú ütemben folynak, ami egyre több ország vendéglátóiparában okoz különféle tiltakozáshullámokat.
A korlátozások feloldása várhatóan több lépcsőben jelenik meg a hazai szállodapiacon. Először a vidéki szálláshelyek iránt térhet vissza a kereslet, mivel a külföldi utazásokat érintő korlátozások borítékolható, hogy lassabban lesznek feloldva.
Budapesten egy érezhető mértékű újraindulást az optimista forgatókönyvek sem tesznek kora nyárnál előbbre, itt először az egyéni szabadidős vendégszegmens, illetve az egyéni üzleti utazók kereslete térhet vissza. Őket követhetik majd a szabadidős turistacsoportok, míg legkésőbb, várhatóan csak ősszel a rendezvényekhez kapcsolódó kereslet indulhat fokozatosan újra.
Bár a kereslet a vendégek felhalmozódó utazási igénye miatt gyorsan növekedhet, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2019-es szintjét összességében várhatóan csak a 2023-as szezonban érheti el az iparág.
