Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Zrt. és a miniszterelnöki „kötélbarát”, a kormányfő luxusrepülős utaztatásával is a hírekbe került Garancsi István vállalkozása, a Market Építő Zrt. közösen nyerte meg a Citadella felújítására kiírt nettó 20 milliárd forintos keretszerződést. A négy évre szóló megbízás a Miniszterelnökség alá tartozó a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-től érkezik, az eljárás adatait megtalálja az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben.
Bár a Várkapitányság Zrt. nem írt elő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumfeltételeket a 20 milliárdos munka pályázatában, a hatalmas megbízásnál nem tolongtak az ajánlattevők, a Mészáros-Garancsi kettős mellett csak a szintén a NER-hez sorolt, Tiborcz István üzleti köréhez sorolt West Hungária Bau (WHB) Kft. és a Mészáros-birodalommal gyakran együtt dolgozó Épkar Zrt. konzorciuma adott be ajánlatot.
Egyelőre annyi biztos, hogy a Várkapitányság a keretösszeg 70 százalékát, tehát nettó 14 milliárd forintot biztosan elkölt a NER legmagasabban jegyzett vállalkozóinál a Citadella felújítása során ellátandó kivitelezési és egyéb kapcsolódó feladatokra, a fennmaradó rész opciós összeg. Hogy pontosan mit kell majd építeniük a cégeknek, azt nem lehet tudni, párhuzamosan folyt ugyanis egy közbeszerzési eljárás a generáltervezési feladatokra, amely azonban eredménytelenül zárult decemberben. Korábbi beszámolók szerint a 2022-ig tartó első ütemben megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat és közparkját hoznak létre. A második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató állandó kiállítást valósítanak meg a Szabadság Bástyája címmel.
Rájuk bízták a Citadellát
A Citadella felújítását, illetve átépítését tavaly nyáron jelentették be. A Fodor Gergely kormánybiztos által irányított kiemelt kormányzati beruházást júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez azért is fontos, mert bár az egykori erődítmény több mint 3 hektárnyi területe állami tulajdon és 2015 óta a vagyonkezelése is állami kézben van, de továbbra is a főváros rendelkezik a Gellérthegy teljes zöldfelületével. Schreffel János újbudai főépítész a Népszavának korábban arról beszélt, hogy a budavári és az újbudai önkormányzat alig néhány százalékot birtokol az ott lévő közterületekből, de ez mindegy is, mivel kiemelt beruházásként sem a döntés előkészítésében, sem a megvalósításban nincs szerepük az önkormányzatoknak. Ennek megfelelően semmilyen konzultáció nem is volt az érintett önkormányzatokkal.
Októberben megalakult a projektet irányító, 100 százalékos állami tulajdonban lévő Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft., amelynek a nyári kormányrendeletben 2,5 milliárd forintot biztosítottak a projekt előkészítésére. A Hvg360 írta meg, hogy a társaság ügyvezetője a szabadúszó modellként is dolgozó Kenéz Flóra lett, akiről akkor annyit lehetett kideríteni, hogy öt évvel ezelőtt végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, diplomamunkáját a Marketing és Média Intézet keretében írta a nemzetiség szerepéről a személyes márka építésében. Kinevezése előtt a Várkapitányságnál dolgozott projektvezetőként. Szintén médiás érintettsége van a vagyonkezelőt létrehozó Várkapitányság Zrt. vezetőjének, Madaras Bencének is, aki a lap szerint a 2010-es évek elején a médiahatóság elnöki kabinetjében volt igazgatóhelyettes. Felettesük, a már említett Fodor Gergely kormánybiztos pedig ugyanannak a médiahatóságnak volt a kabinetfőnöke, ahol Madaras is dolgozott, de már filmrendezőként is bemutatkozott.
A projekt előkészítése állapotfelméréssel és régészeti feltárással indult: az Octogon cikke szerint a szakemberek a Gellért-hegyen egykor állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy értékes, első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak.
A következő lépés a Citadella belső udvarában található második világháborús légvédelmi bunker elbontása volt, a bruttó 320 millió forintos munkát a mostani tender egyik nyertese, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV kapta, a munka még 2020-ban elstartolt.
A tavaly nyári kormányhatározatban nem csak a Citadella felújítása és múzeum kialakítása mellett döntött a kormány, 1,5 milliárd forintot hagytak jóvá a gellérthegyi sikló előkészítésére. Ezt a projektet a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központra (BFK) bízták, a beruházási, üzemeltetési szakmai koncepciót és a megvalósíthatósági tanulmányt is nekik kell elkészíteniük. Ekkor még úgy tűnt, hogy egy olyan cég építheti, illetve koordinálhatja a siklót (Gellérthegyi Sikló Kft.), amelyben 25 százaléka van a fővárosi tulajdonú BKK-nak, illetve 75 százaléka egy magánkézben lévő cégnek (Sikló-Beruházó Kft.), júliusban viszont magánberuházás helyett már állami szerepvállalásról beszélt Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes. A Népszava információi szerint a főváros és a BKF között formálódó új alkuban az állam építené meg a siklót, de az üzemeltetést a fővárossal közösen végeznék.
