A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint 1097 ingatlankiürítés történt 2020 első három negyedévében, ami jelentősen elmarad a korábbi években megszokottól – derült ki a köztestülettől kikért adatokból.
A kilakoltatások alacsonya száma a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetnek köszönhető, amiatt ugyanis – az év elején még érvényben lévő téli kilakoltatási moratórium után – a második negyedévében sem lehetett lakáskiürítéseket végrehajtani.
Ez a szám nagyjából megegyezik a korábbi évek statisztikáival. Tavaly az azonos időszakban 1096, egy évvel korábban pedig 919 kilakoltatás volt a harmadik negyedévben – 2018-ban tehát kevesebb, mint az idén.
Az októbertől decemberig tartó negyedik negyedév adatai még nem ismertek, így biztosan magasabb lesz az idei végleges kilakoltatási szám, még akkor is, ha csak november 15-éig lehetett lakáskiürítéseket végezni, mert ekkor ismét érvénybe lépett a téli kilakoltatási moratórium.
A korábbi évek azonos időszakának adatai azt mutatják, hogy az utolsó negyedévben átlagosan körülbelül 750 kilakoltatást hajtanak végre.
Erre sajnos van esély, ugyanis az Utcajogász egyesülethez érkezett bejelentések többsége szeptemberben és októberben futott be. Az egyesület ügyeinek harmada ebben a két hónapban lakhatási problémákhoz kötődött, és ezen belül is feltűnően magas volt a rövid időn belül esedékes kilakoltatások száma.
A végrehajtói kar nyilvántartása szerint az elmúlt öt évben (nem ismerve még 2020 pontos számait) 14567 ingatlankiürítés történt Magyarországon. Hogy ez pontosan hány ember életére volt hatással, azt nem tudni, mert arról, hogy az ilyen intézkedések hány embert érintenek, nem vezetnek statisztikát. De még az üzlethelyiségekkel számolva is minden bizonnyal többet, mint amennyi a kiürített ingatlanok száma, hiszen a lakások többségében nem egyedül lakik a tulajdonos.
