Az, hogy advent első vasárnapja ennyire november végére essen, egyáltalán nem szokatlan, hiszen ahogy azt valószínűleg mindenki tudja, a keresztény kultúrkörben advent – vagyis a várakozás ünnepe – mindig pontosan négy vasárnappal előző meg karácsonyt (december 25.). Épp ezért a kezdetének időpontja sosem eshet december 3-ánál későbbre. Emellett az első vasárnap időpontjának figyelembe kell vennie november 30-át, vagyis Szent András apostol napját is: az advent kezdetének lehetőleg minél közelebb kell esnie ehhez a naphoz is.
Ha tudni szeretnénk, hogy milyen időszakból származnak az adventi hagyományok, akkor az időben egészen a 4. századig kell visszautazni: a lakosság körében ekkortájt kezdett elterjedni az ünnep, amivel a megváltó eljövetelére készültek. Erre utal az advent elnevezés is, ami a latin eredetű „adventus Domini” kifejezésből származtatható, ennek jelentése pedig az „Úr eljövetele”.
Miért égnek a gyertyák?
Azt hihetnénk, hogy a koszorú is régóta szerves része az ünnepnek, ám ez nem teljesen igaz. A hagyománynak ugyan vannak pogány gyökerei – korábban a gonosz szellemeket tartották távol a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágból készített dísszel -, az advent elválaszthatatlan kiegészítője azonban csak a 19-20. századtól lett. Egy német evangélikus lelkésznek, Johann H. Wichernek köszönhetjük az elterjedését, aki 1839-ben még egy 23 gyertyával feldíszített szekérkerékből készítette a mostani adventi koszorúk ősét. Magyarországon csak a második világháború végén díszítették koszorúk a templomokat, a hivatalokat és az otthonokat.
A tavalyi advent első vasárnapja Nagykarácsonyban
Fotó: Mudra László
Annak ellenére, hogy a koszorúkra ma már a szivárvány minden színében kaphatók a gyertyák, aki ragaszkodik a hagyományokhoz ellenáll a kísértésnek és három lila, valamint egy rózsaszín gyertyát tűz a koszorújára. A színeknek szimbolikus jelentésük van: a lila amellett, hogy az advent színe a bűnbánatot és a megtérést jelképezi, míg a rózsaszín az örömet. A gyertyák egyébként önmagukban is plusz jelentést hordoznak, hiszen egy-egy fogalom szimbólumai: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömet jelképezik.
Naptár kicsiknek és nagyoknak
A várakozás egy másik nagyon fontos kelléke az adventi naptár, ami 1900 környékén szintén Németországból indult hódító útjára. Az elterjedéséhez egy türelmetlen német kisfiúról szóló történet fűződik, aki alig bírta kívárni a karácsonyt. Állítólag az ő édesanyja készítette az első naptárt – egy kartonlapra tűzött 24 csokoládét -, hogy izgalmassá tegye fiának az ünnepig tartó hosszú napokat is. A kisfiú felnőve úgy döntött megosztja az ötletet a világ gyerekeivel és édességgel töltött naptárakat kezdett készíteni.
