Tudomány koronavírus

Hibázott az AstraZeneca, változhatnak a vakcina eredményei

JOHN CAIRNS / UNIVERSITY OF OXFORD / AFP
JOHN CAIRNS / UNIVERSITY OF OXFORD / AFP

Az AstraZeneca gyógyszergyártó hétfőn még azt közölte, hogy az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett koronavírus-oltása két vizsgálati szegmensben átlagosan 70 százalékos hatékonyságot mutatott a vírus elleni védelemben. Ez az eredmény úgy jött ki, hogy a kutatás két részből állt: egy kisebb alanycsoporttal 90 százalékos hatékonyságot értek el, itt először fél adag, majd egy hónap múlva teljes adag szert kaptak a résztvevők. A második, nagyobb csoportban csak 62 százalékos volt az eredmény, itt kétszer ugyanakkora, teljes adagot kaptak az alanyok. A két részeredmény összevetésével nagyjából 70 százalékos lett a vakcina.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

A Bloomberg beszámolója alapján most azonban kiderült: a gyártásnál és a kutatások megtervezésénél is hiba csúszhatott a gépezetbe, ezért erősen kérdéses, hogy valóban 70 százalékos hatékonyságról beszélhetünk-e.

Egyik hiba sem veszélyeztette az alanyok biztonságát, mindössze arról van szó, hogy a sikeresebb csoport gyártási hiba miatt kapott csupán fél adagot, valamint köztük nem volt 55 évnél idősebb résztvevő. Ez egészségügyi szempontból egyáltalán nem, kutatásmódszertani oldalról viszont nagyon is problémás: a sikeresebb csoport eredményei így ugyanis érvényüket vesztik, és

át kellene értékelni az egész módszertani eljárást.

KAPCSOLÓDÓ CIKK
Vakcina: mit jelentenek a százalékok?
Elmagyarázzuk, miért olvashatunk lényegesen eltérő adatokat ugyanazon vakcinajelölt hatásosságáról, és azt is, miért van szükségünk „kibelezett” csimpánzvíusra a COVID-19 ellen.

A probléma onnan indult, hogy a gyártás során az első csoport első vakcinaadagjából csak fele mennyiség került a fiolába, mint amennyinek eredetileg kellett volna – ez a gyártás során fellépő hiba. A második már módszertani probléma, ugyanis a sikeresebb eredmények alapvetően fiatalabb résztvevőcsoportban jöttek ki, a koronavírus pedig az idősekre sokkal veszélyesebb. Az eredeti bejelentésben az AstraZeneca egyik bakit sem ismertette.

Ugyancsak problémát jelenthet az, hogy az oltóanyagot Nagy-Britanniában és Brazíliában is tesztelik, a két országban pedig nem ugyanolyan placebóval oltották be a teszt résztvevőit.

Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint a magasabb hatékonyság valószínűleg vagy a véletlennek köszönhető, vagy a fiatalabb alanyoknak. A módszertant mindenképpen újra át kell nézni, és újraszámolni a hatékonyságot is, így ugyanis egyelőre csak a 62 százalékos hatékonyság a biztos – ami azonban még mindig az Egészségügyi Világszervezet által megszabott határérték felett van, ami szám szerint 50 százalék.

Koronavírus - Még több hír a témában

Az Oxfordi Egyetem kutatói azt nyilatkozták az ügyben, hogy miután rájöttek a dózishibára, az engedélyeztetőkkel egyeztetve úgy döntöttek, tovább folytatják a helyes dózissal a másik kutatást. Az egyetem és az AstraZeneca is azt ígérte, hogy a jövőben pontosítani fogja a számokat, és arról is beszámol, hogy meddig véd a koronavírus ellen a vakcina.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik