Kifejtette: a napokban helyszíni szemlét tartottak a ház jelenlegi műszaki állapotának tisztázására. A hivatal ezután nem adta meg a jelenleg meglévő épületszerkezetek egészére a bontási engedély kiadásához feltételként előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást. A KÖH statikus szakreferense azt a néhány, életveszélyessé vált épületrészt határozta meg, amelyeket le lehet bontani.
A KÖH a határozathozatal előtt mérlegelte az épület műszaki állapotát, azt, hogy a szerkezetek megerősíthetők, rekonstruálhatók, az ingatlanfejlesztés az épület részleges megtartásával is megoldható. Azt is mérlegelték: a műemléki jelentőségű területen az egyedileg nem védett épületek bontása hosszú távon oda vezet, hogy a terület elveszíti azt az értékét, amely miatt a világörökség részévé válhatott.
A hivatal álláspontja szerint lehet olyan terveket készíteni, amely „az épület jellegének megóvása mellett minden XXI. századi igényt kielégít”. Az önkormányzat tervei szerint az épület helyén a szépkorúak háza épülne fel. A sajtótájékoztatón bemutattak egy, a KÖH által készített lehetséges iránytervet a Király utca 40. megújítására.
Varga Kálmán hozzátette: az állásfoglalásról már tájékoztatták a VI. és a VII. kerületi önkormányzatot. Varga Kálmán elmondása szerint a Király utca-Káldy Gyula utca – Paulay Ede utca – Nagymező utca által határolt területre vonatkozó, 2001-ben véleményezésre megküldött VI. kerületi szabályozási terv sem rajzban, sem szövegben nem utalt a Király utca 40. alatti épület bontására vagy annak tervére.
A Király és a Vasvári Pál utca sarkán álló, Hild József által 1844-ben tervezett, klasszicista stílusú épület 2006-ban megkezdődött, engedély nélküli bontását a civil társadalom és a műemlékvédelem összefogása, a ledózerolás leállítása, majd bírósági döntés követte.
A bontás ellen korábban az Élőlánc, az Óvás! Egyesület, a Zöld Fiatalok valamint a Védegylet is tiltakozott. A Fővárosi Bíróság január 4-i ítéletében úgy határozott: újra kell kezdeni az épület bontási engedélyezési eljárását. Korábban az eljárást a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal és a KÖH közbeavatkozására egyszer már leállították.
Az épület évtizedeken keresztül állami tulajdonban volt, majd az 1990-es években önkormányzati tulajdonba került. Évtizedek óta meglehetősen rossz állapotban, aládúcolva állt. „Állapotáért mindenképpen a kezelőt, a tulajdonost illeti a felelősség” – tette hozzá Varga Kálmán. Varga Kálmán elmondta azt is, hogy 2001-ben kiterjesztették a magyar világörökségi helyszínt az Andrássy útra, amelybe a Király utcai terület is belekerült. Ezt az érintett kerületeknek a saját szabályozási tervükben figyelembe kellett volna venniük.
„A KÖH a belső kerületekben fokozott védelemmel él, hiszen Budapest arculatát az a historizáló, eklektikus építészeti karakter határozza meg, ami a monarchikus időknek az utolsó fázisában született. Ez nem zárja ki új építészei minőségek beemelését, de a karaktereket óvni kell, és a kerületi szabályozási tervekben érvényesíteni kell” – mondta Varga Kálmán.
Hozzátette: támogatná a ház megóvására irányuló, a napokban szóba került ingatlancserét is. „A KÖH erős védelmi politikájában az egyik stratégiai célpont a főváros, azon belül is a belső kerületek épített örökségének megóvása, ezen belül is az emblematikussá vált Király utca 40. ügye” – mondta Varga Kálmán.
Megemlítette: az elmúlt négy és fél évben a hivatal több mint 500 épületet nyilváníttatott védetté, ez a megelőző 20 év műemlékké nyilvánításának a duplája; több mint 50 területi védelmet is kiadtak.
