Gyurcsány blogjában oktatta ki a tüntetőket
„Mától újra megjelenhetnek a tüntetők a Kossuth tér egy részén. Ha jól értem, ugyanazok, akik az ősz folyamán új rendszerváltást, új alkotmányt és forradalmi léptékű átalakulásokat követeltek. 1848 kapcsán mindenesetre adódik egy párhuzam. Nem tudom, hogy a Kossuth téri tüntetők – akik azt vetik a harmadik Magyar Köztársaság szemére, hogy alkotmánya nem forradalomban született – tudják-e, hogy 1848. programja sem forradalomban született. Kossuth nagyon határozottan szembeszállt a radikális pesti ifjúsággal, és világossá tette, hogy az ország polgári átalakításának programját nem a pesti utcának, hanem a pozsonyi országgyűlésnek kell megalkotnia” – írja internetes naplója március 20-i bejegyzésében a kormányfő. Hozzáteszi: minden nap azt tapasztalja, hogy azok a radikálisok, akiknek a befolyása ma már elér a parlament legnagyobb ellenzéki pártjáig, mintha semmit sem értenének abból, hogy mi történt itt az elmúlt 150-200 évben. „Mintha nem értenék a történelmet, és mintha nem értenék, hogyan kapcsolódik egymáshoz a modern polgári Magyarország történetében az utca akarata és a törvényhozás hatalma” – véli Gyurcsány.
Forradalmi hevület szeptember 19-én
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének délutánján felháborodott tömeg vonult a Parlament elé. A jórészt szervezetlenül, politikai véleményük kifejtésére a térre vonult emberek hamar csoportokba szerveződtek. A Szeptember Tizennyolcadika csoport az elsők között fogalmazta meg követeléseit: másnap részt vett az MTV-székház ostrománál, majd közzé tette 10 pontból álló követeléseit.
Magyar Nemzeti Bizottság 2006, az alma mater
Szeptember 19-én jelentette be megalakulását a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (MNB 2006). Tizenhárom alapító tagja között találjuk a Kossuth tériek több emblematikus alakját is: Toroczkai László például a szintén a téren tüntető Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöki posztjáról mondott le, hogy energiáját a – mint fogalmazott – „forradalom szervezésére koncentrálhassa”. De itt kezdte „pályafutását” Molnár Tamás is, aki március 15-e előtt pár nappal kilépett a szervezetből, hogy megalakítsa az Új Demokratikus Koalíciót, többek között Bégány Attila egykori MDF-es önkormányzati képviselővel.
A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 alapítója volt az a Balogh Béla is, aki ezzel párhuzamosan, szintén még szeptember 19-én aktívan részt vett egy másik csoportosulás megszervezésében. A Forradalmi Nemzeti Bizottmány célja elsősorban politikai volt, míg – az elképzelések szerint – az MNB 2006-nak elsősorban szervezési feladatokat szántak. A csoport egyébként olyan nevezetes tagokat tudhat maga mögött, mint Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, vagy Ekrem-Kemál György a hungarista mozgalmat 1994-ben felújító szélsőjobboldali politikus.
Balogh Béla ezt követően sem nyugodott meg sokáig: 2006. november 25-én a szervezetből kiválva megalkotta a Magyar Nemzetért Mozgalmat – a Regnum Marianumnál tartott Rendszerváltó Népgyűlés előtt. Később már önállóan vettek részt budapesti akciók szervezésében: december 20-án például megközelítően kétezer embert tudtak az utcára szólítani.
Kicsik nagy nevekkel
Több kisebb szervezet is képviseltette magát a téren. Ilyen a Magyar Október Mozgalom, amelyet a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 alapított még október 23-án, amikor el kellett hagyniuk a Parlament előtti területet. A Magyar Októberi Bizottságot a MIÉP-vezér Csurka István neve fémjelzi, és nem elégszenek meg a kormány megbuktatásával: valódi rendszerváltást akarnak.
Az Új Magyarországért Egyesület szintén a demonstrációk idején alakult: ideiglenes kormány megalakulását és alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelte. Az eszme mellett felsorakozott Makovecz Imre építész, Pozsgay Imre egykori államminiszter és Szűrös Mátyás, egykori megbízott köztársasági elnök is. Legnagyobb akciójuk az október 9-i imalánc volt, amely alkalmával arra kérték a világ magyarságát, hogy október 23-án imádkozzanak az anyaországért.
Kicsik és még kisebbek
Tiszavirág-életűnek bizonyult pár kisebb szervezet. A Nemzeti Felemelkedési Mozgalom például a 286 parlamenti képviselő közül legalább 193 lemondását követelte. A Szent Korona Szövetség és a PAJZS Szövetség szintén részt vett az október 28-án tartott „alkotmányozó nemzetgyűlésen”.
Mozgalmak és szövetségek a Kossuth téren
Sok olyan szervezet is tüntetett azonban a kormány ellen, amely nem erre a célra alakult, csupán az eszmével értett egyet. A fent említett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmon kívül ilyen volt a radikális jobboldali Lelkiismeret ’88 csoport, a Magyarok Világszövetsége (amely október 5-én megállapodást is aláírt az MNB 2006-tal), vagy a tüntetőket élelmiszerrel ellátó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége is. De csatlakozott a Kossuth tériekhez az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Cser Ágnes vezetésével, a Sors-Társak Közhasznú Egyesület (amely egyébként a lakásmaffia áldozatainak felkarolására jött létre), a képzőművészeket tömörítő Inconnu Csoport és a Párhuzamos Alapítvány is. A magyarországi események hatására pedig megalakult a RISS! – Human Rights nevű müncheni emberi jogi társaság, amely folyamatosan tartja a kapcsolatot a budapestiekkel.
Kevesen vannak és nem egységesek
„A Kossuth téren alakult csoportok már tavaly ősszel szembekerültek egymással, nem alakultak egységes politikai mozgalommá. Ebből a szempontból jól látszik a vezető hiánya a körükben, hiszen nincsen olyan személy, aki mögé felsorakozhatnának” – mondta Gyulai Attila a FigyelőNetnek. A Political Capital Institute kutatási igazgatója hozzátette: amellett, hogy ezek a csoportok a Gyurcsány-kormány elleni tiltakozás során jöttek létre, egyre többször kell azzal foglalkozniuk, hogy egymástól és a Fidesztől is megkülönböztessék magukat. „Politikai jelentőségüket nem a céljaik, vagy az akkor sem létezett tömegtámogatottságuk adta, hanem a politikai környezet, amelyben megnyilvánulásaik a nyilvánosságban összekapcsolódtak a kormány stabilitásának megrendülésével, az utcai zavargások képeivel, és más, valóban jelentős támogatottságnak örvendő kormányellenes demonstrációkkal, például a Fidesz akkori Kossuth téri tüntetéseivel. A most újrakezdődő demonstrációk pedig vélhetően csak átmeneti figyelmet biztosítanak majd számukra, március 15-ét ugyanis nemhogy kihasználni nem tudták, de az újabb zavargások miatt ők is magyarázkodásra kényszerültek” – véli a szakértő.
Egyetért ezzel Budai Bernadett. Véleménye szerint azonban ezen csoportok érdekérvényesítő képessége akkor sem lenne túl nagy, ha összefognának. „Ezek ad hoc szerveződések, olyan célok és törekvések nélkül, amelyek mögé szervezetileg fel lehetne sorakozni, legfeljebb érzelmileg lehet támogatni őket” – hangsúlyozta a politológus.
