Megvan, mikortól lehet gond a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságával

Az öngondoskodási célú kiegészítő rendszer megerősítésével, ennek egyik lehetőségeként a már tavaly is szorgalmazott Jóléti Alapok bevezetésével tehermentesítené az állami nyugdíjrendszert és a társadalombiztosítást a Magyar Nemzeti Bank. A rendszer a munkavállalók, munkáltatók és az állam együttes részvételén alapulna. Szebelédi Ferenc, a felügyelet főosztályvezetője tartott erről előadást a Portfolio keddi hibrid Öngondoskodás 2020 konferenciáján.

Szebelédi Ferenc megemlítette azt is, hogy

a magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag egy lábon áll, fenntarthatósága 2035 után romlani fog.A kiegészítő rendszerek nem elegendőek szerinte az állami rendszerek megtámasztására, fenntarthatóságuk 20 éves időtávon már erősen megkérdőjelezhető, mégpedig azért, mert a kiegészítő rendszerekből egy generáció hiányzik, az aktív befizetők száma pedig csökken.Míg korábban meg tudták szólítani a fiatalokat a nyugdíjcélú megtakarításokkal, ez mostanra kevésbé jellemző, 39 év az átlagos pénztári belépési kor, a nyugdíjbiztosításoknál 44 év. A munkáltatói befizetések pedig háttérbe szorultak. Pedig 25 éves korban elkezdett megtakarítással még 21 százalékos, 45 éves korban viszont már csak 11 százalékos nyugdíj-kiegészítési rátát lehet elérni a nettó bérhez képest 3,2 százalékos, illetve 4 százalékos megtakarítással.

Számos ország és az OECD is az automatikus beléptetésen alapuló kiegészítő nyugdíjrendszert (opt-out opcióval) tartja kívánatosnak azért, mert tehetetlenség és rövidlátás jellemzi az embereket.

Megemlítette azt is, hogy a 2019-ben fokozatosan bevezetett lengyel munkavállalói tőketervprogram az, amely a megoldások közül térben és időben is a legközelebb állhat hozzánk, első körében 1,1 millióan (a megszólítottak 39 százaléka) vesz részt benne. 2022-től az írek is terveznek hasonlót bevezetni a 87 százalékos lefedettségű, az Egyesült Királyságban működő NEST mintájára.

Az MNB olyan megoldásban gondolkozik, ami nem kevesek kiváltsága, emellett egyszerű és kiszámítható feltételrendszerű, nem versenyez az állami megoldásokkal, a pénzügyi tudatosság fejlesztését feltételezi.
Tavalyi 330 pontos Versenyképességi Programjában az MNB ennek konkrét koncepcióját is bemutatta. A Jóléti Alapok koncepciója olyan lehetőség, amely egy szervezeti keretet jelentene a nyugdíj- és egészségpénztárak számára (célonként elkülönített számlák mellett) a munkavállalók és a munkáltatók együttes befizetése és az állam által nyújtott adómentesség vagy támogatás mellett.

A Jóléti Alapok az egészségügyben szolgáltatásszervezést is végezhetnének, a biztosítók kockázatkezelési gyakorlata segítségével, a magánpiaci egészségügyi szolgáltatók bevonásával.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu