Belföld

Megkapta a kétharmados támogatást, megvan a Kúria új elnöke

Megkapta a kétharmados támogatást a parlamentben Varga Zsolt András, így a kilenc év után távozó Darák Péter után ő lesz a Kúria új elnöke. Varga nem sokkal hétfő délután 5 óra után tette le hivatali esküjét.

Varga Zsolt Andrást 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson, a megválasztott elnök 2021. január 2-ától váltja az elnöki poszton Darákot. Áder János köztársasági elnök október 5-én tett javaslatot Varga Zsolt András megválasztására.

Varga kinevezését komoly kritikahullám előzte meg. Október 9-én az Országos Bírói Tanács egyértelműen kifejezte: nem támogatja Varga Zsolt András kinevezését a pozícióra, mert korábban egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet a bírósági szervezetrendszerben, és nincs tárgyalótermi tapasztalata, sem gyakorlati tapasztalata a peres ügyek és a bírói igazgatás terén.

Eddig is aggódhattunk a bíróságokért, de ilyen komoly okunk még nem volt rá
A bíróságok függetlenségének felszámolása régóta tartó folyamat, ám ebben is „minőségi ugrást" jelent Varga Zsolt András kúriai elnökké válása. Sándor Zsuzsa elmagyarázza, hogy miért.

Varga Zs. András Marosvásárhelyen született 1968-ban, az ELTE-n szerzett diplomát. 1995-ben ügyészségi fogalmazó, majd 1995-96-ban az országgyűlési biztos hivatalában – Polt Péter munkatársaként – dolgozott. Később is Polt egyik legközelebbi munkatársa maradt, 2000-ben, mindössze 32 évesen lett hat évig a legfőbb ügyész helyettese, majd 2010-ben Schmitt Pál ismét Polt helyettesének nevezte ki. Megbízatása 2013-ig tartott. Amikor nem Polt volt a legfőbb ügyész, Varga Zs. is otthagyta a vádszervezetet, majd vele együtt visszatért. Varga 2012 óta egyetemi tanár, tanszékvezető, e mellett hitoktató, lelkipásztori munkatárs.

Varga kinevezését az ellenzéki pártok is élesen kritizálták korábban, a hvg.hu azt írta: a szavazás alkalmával felálltak az ellenzéki képviselők, és kivonultak a teremből.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

Ajánlott videó

Olvasói sztorik