Gazdaság koronavírus

Azt ígérték, gyorsan jön a pénz, de soha nem kellett még ennyit várni az agrártámogatásokra

Rengeteg gazdálkodó több mint egy éve nem jutott hozzá az igényelt agrártámogatásokhoz,

az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, 2004 óta nem volt még ilyen rossz a mezőgazdasági támogatások folyósításának üteme – állítja Kósa Ferenc szaktanácsadó. A merítése elég széles, hiszen közel 130 gazdálkodót segít Bács-Kiskun megyében, egyesületi vezetőként pedig 40 másik tanácsadó összesen közel 5000 gazdálkodójának helyzetére lát rá. Mint megtudtuk, a probléma nem korlátozódik a megyére, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségénél (MOSZ) országszerte azt tapasztalják, hogy az előző években a megszokottnál jóval később érkeznek egyes támogatások – válaszolta  érdeklődésünkre Máhr András, a szervezet főtitkára.

A 2019-es év után járó úgynevezett zöldítési támogatást sok ügyfél még egyáltalán nem kapta meg – mondott konkrét példát a vontatott pénzosztásra Kósa Ferenc, de az ügyfeleiről vezetett adatbázisa azt mutatja, hogy még a legalapvetőbb, a földalapú támogatás is csúszott. A művelt terület után lényegében mechanikusan folyósított, hektáronként bő 70 ezer forint kifizetése az előző évekhez képest hónapokat késett.

A közvetlen kifizetéseket – mint a földalapú, a termeléshez kötött, a zöldítési vagy a fiatal gazdáknak szóló támogatások – június 30-ig kell folyósítani, vagyis a 2019-es év után járó szubvenciókat az első félév végéig meg kellett volna kapniuk a gazdálkodóknak. Az EMVÁ-ból, azaz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból utalt pénzek (például a tehén állatjóléti vagy az ökogazdálkodási támogatások) esetében pedig  augusztus a határidő. Az előző években az volt a jellemző, hogy áprilissal bezárólag megérkeztek ezek az összegek a gazdálkodókhoz, most azonban még júniusban is bőven úszott  a zöldítési támogatás – mondta Máhr András a szaktanácsadóval egybehangzóan.

A Magyar Államkincstárt, a kifizetőhelyet is megkeresték MOSZ-tól a problémával. Azt a választ kapták, hogy 90 százalék feletti a kifizetések aránya, az EMVÁ-nál pedig még nem járt le a határidő. Az Agrárminisztérium még ennél is jobb arányról számolt be lapunknak. Válaszuk szerint a  benyújtott kérelmek túlnyomó többségéről a Magyar Államkincstár április vége előtt döntött, az elmúlt hónapokban jellemzően „a bonyolult megítélésű egyedi ügyek maradtak fenn”.

A 2019. évi egységes kérelem azon jogcímeire, ahol a végkifizetési határidő 2020. június 30-a volt, az összes agrártámogatás tekintetében a kifizetéseket 98,8 százalékon teljesítették 2020. június 30. napjáig

– hivatkozott a minisztérium a kincstár tájékoztatására. A június 30-a után fennmaradt ügyek elsősorban más, folyamatban lévő hatósági eljárással érintett ügyek voltak, de ezekben is „ütemes előrehaladás történik” – fogalmazott a tárca. Kósa Ferenc ügyfélkörében, adatbázisában azonban nyoma sincs vitás ügyeknek, nem érkezett hozzájuk jelzés arról, hogy probléma lenne a támogatási kérelmükkel vagy bármi szabálytalanságot észlelt volna az illetékes kormányhivatal. Ezért gondolja, hogy nem ezért csúsznak a kifizetések.

A problémát gyakorló gazdák azzal érzékeltették, hogy az agrártámogatások olyan pontosan érkeztek korábban, hogy nyugodtan hozzáigazíthatták akár az előfinanszírozási hiteleik lejáratát, sosem kerültek bajba. Nem véletlen, hogy a nagyobb agrárportfóliót kezelő bankok szívesen hitelezik a mezőgazdaságot, az átlagnál jóval alacsonyabb a bedőlt hitelek aránya, a stabil, kiszámítható finanszírozásban nagy az uniós támogatások szerepe.

Fotó:MTI/EPA/Sascha Steinbach

Idén azonban a gazdákat több csapás is érte, a Covid-járvány mellett a 10 éve nem tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek, amikor egyszerre van jelen az aszály és a belvíz – hogy csak egy példát említsünk a sok termelést nehezítő körülmény közül. Ezért különösen rosszul érintette a gazdákat a más években szokotthoz képest később érkező támogatás, ahhoz képest végképp, hogy a rendkívüli veszélyhelyzet ideje alatt a minisztérium ígéretet tett a támogatások  gyors folyósítására – emlékeztetett Kósa Ferenc.

A lapunk által megkérdezett elemzők is hallottak a problémáról, de nem igazán értik, tekintve, hogy a direkt kifizetéseknél egyszerűen be kell nyújtani az igényt az EU-nak és Brüsszelből 1-1,5 hónapon belül megérkezik a pénz. Hacsak nem az általános költségvetési spórolás jegyében tilitoliznak az eurókkal – tippeltek a csúszás esetleges okára. Az agrártámogatások esetében euróban meghatározott összeget kap Magyarország, ebből kapják a gazdák a támogatást forintban. Jobban járhat a költségvetés, ha akkor történik a kifizetés, amikor gyengül a forint az euróhoz képest. Arra, hogy játék folyna az árfolyammozgásokkal, bizonyítékot nem szállítottak a 24.hu-nak nyilatkozó szakértők, de az tény, hogy nagy amplitúdóval rángatózott a forint-euró  árfolyama az elmúlt hónapokban, és az is, hogy az esetleges árfolyamnyereség a költségvetést illeti.

A bankok nem számítanak a hitelek bedőlésére

A koronavírus-járvány a gazdaság minden területén érezteti hatását, így az agráriumban is nőtt a bizonytalanság: láthatóan visszaesett a beruházási és hitelfelvételi kedv, több fejlesztést és bővítést is elhalasztottak a piaci szereplők – értékelte a helyzetet lapunknak a jelentős agrárportfólióval rendelkező OTP. A veszélyhelyzet elmúltával, a korlátozások feloldásával azonban visszatérhet a fejlesztések korábbi lendülete. A növénytermesztők számára a tavaszi aszály és fagykárok miatti gyenge termés, míg az állattenyésztők számára a madárinfluenza és a sertéspestis elleni védekezés okozhat az idén többletkiadást. A likviditási gondokra megoldást jelentő hiteltermékek felvétele esetében azonban már bővülés érzékelhető, nő az Agrár Széchényi Kártya népszerűsége. A Takarékbank lényegében zavartalan ügymenetről számolt be lapunknak, ők még a hitelfelvételi kedv csökkenését sem érzékelték. A karantén intézkedések okoztak ugyan átmeneti lassulást, azok elmúltával azonban visszatért a normál üzletmenet – állítja a Takarékbank hozzátéve, hogy a korábbi várakozásaiknak megfelelően, egyes termékek esetében – mint például az Agrár Széchenyi Kártya, rendszeres támogatások előfinanszírozása – azt meghaladó mértékben is bővült a hitelezésük. Az OTP nem valószínűsíti a bedőlt hitelek növekedését, azok, akiknek problémájuk volt, szerintük éltek a fizetési moratórium adta lehetőséggel, ügyfeleik 60 százaléka azonban nem vette ezt igénybe, ezek szerint nincsenek hiteltörlesztési gondjai. „Az agrárium banki kockázat szempontjából semleges ágazat, nem veszélyeztetett, ennek tekintetében a jövő évben a moratórium lejártával sem várunk érdemi növekedést a bedőlt hitelek állományában” – prognosztizálta kérdésünkre az OTP.Ami a támogatások csúszását illeti, az OTP nem tapasztalt az előfinanszírozási hitelek esetében komoly fennakadást, június 30-án jártak le a kifizetési határidők, minimális csúszás tapasztalható, de nem jelentős és nem több hónapos – közölték. A Takarékbanknál nem érzékeltek semmilyen negatív változást az uniós támogatások fedezete mellett adott előfinanszírozási hitelek törlesztését illetően. Ha azonban előfordulna bármelyik ügyfélnél a támogatások csúszása miatti nehézség, áthidaló megoldást keresnek, nem mondanak fel hiteleket – nyilatkozott egybehangzóan az OTP és a Takarékbank.

A kincstár és a bankok szerint  tehát minden a legnagyobb rendben, legfeljebb kisebb döccenők fordulhatnak elő, de azokat orvosolják. Az Agrárminisztérium pedig összesen több mint 100 milliárd forintnyi támogatásról számolt be, amely a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére szolgál a szektorban.

  • A 25 milliárdos Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program első ütemében összesen több mint 4000-en nyújtottak be kérelmet 14 milliárd forintot meghaladó összegre. Az első kör három foglalkoztatotti létszámhoz kötött támogatása (élelmiszer-feldolgozók, kertészeti ágazat és halgazdálkodási ágazat) kapcsán pedig mintegy 80 000 foglalkoztatott után érkezett be támogatási igény a kincstárhoz.
  • A program második ütemében hatmilliárd forintos keretösszegre nyújthatják be támogatási igényüket az anyajuh- és a szarvasmarhatartók, a méhészek, valamint a zöldségtermesztők.
  • Továbbá meghirdettek egy 80 milliárd forintos beruházási pályázati csomagot a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára.

A lapunkhoz érkező jelzések szerint ennyire nem szép az összkép, gazdálkodók sorának kell próbálkozni a hitelek átütemezésével, a tárgyalások  még folyamatban vannak. Ami a tárca által meghirdetett milliárdos támogatásokat illeti, Kósa Ferenc úgy véli, a többség nem jut igazi segítséghez.  A károk enyhítésére meghirdetett támogatások csupán alamizsnák a termelők nagy részének, alig pár tíz vagy százezer forintos többlet támogatást jelentenek, amelyek közel sem tudják ellentételezni az okozott gazdasági károkat. A rendkívüli támogatások csupán mézes madzagok voltak, de komoly, valódi segítséget nem  jelentettek a gazdálkodóknak – fogalmazott.

Az egyik szaktanácsadó cég  Facebook-oldalának júliusi bejegyzése alapján a kisebb gazdálkodók között nem osztatlan a siker. A beszámoló szerint összesen 61 gazdának – anyatehén, tejhasznú tehén és anyajuh tartóknak, valamint zöldségtermesztőknek – igényeltek a koronavírus okozta károk enyhítésére támogatást. Az átlagos támogatási összeg 128.000 forint/gazdaság volt, amit december 31-ig kapnak majd meg az érintettek. A posztban feltett kérdésre, hogy egy gazdaságnak ez az összeg tényleges segítséget jelent-e a vírus okozta károk csökkentésére, ezt írta egy zöldségtermelő:

Nem nagyon. Kb. a vetőmag árát fedezi. Hol van még a különböző növényvédőszer, műtrágya, trágya, palánta nevelés ès egyéb költség. Annak viszont örülünk, hogy kapunk.

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Nemes János

Ajánlott videó

Olvasói sztorik