Gazdaság

Az állam katáztathat 3 millió forint felett is, arra nem lesz büntetőadó

2021 januárjától brutális, 40 százalékos büntetőadót kell fizetni, ha egy megbízónak évi 3 millió forintnál többet számláz a katás vállalkozó. De nem mindenkire lesz érvényes ez, a kisadózás szigorításáról szóló törvénymódosítás, amelyet hétfőn írt alá Áder János köztársasági elnök, ugyanis néhány kivételt előír.

Az állam kivételezik saját megrendelőivel

Az adó alapjának meghatározásánál (vagyis a katás bevételnél) nem kell majd számításba venni azt az összeget, amelyet a kifizető

  • mint az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozást juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózónak,
  • jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak,
  • költségvetési szerv juttat a katázónak.

Vagyis ha a kifizető a fenti megrendelői körből való (mondhatni: állami), nem kell megfizetnie a 40 százalékos különadót akkor sem, ha a katás évi 3 millió forintnál nagyobb értékben dolgozik neki.

Az elfogadott normaszöveg szerint ha külföldi a megrendelő, akkor a katásnak kell majd fizetnie a 40 százalékos büntetőadót, ha belföldi, akkor a megbízónak. Azaz az ismertetett kivételekkel az állami megrendelőket mentesítik a 40 százalékos adó megfizetése alól.

Arra jó eséllyel lehet azonban számítani, hogy a belföldi megrendelők a katásokra tolják majd a pluszadót, ami a mostani évi hatszázezer forintos közterhet akár meg is hatszorozhatja:

Így fizethetnek a katázók hatszoros adót jövőre
Sőt, mivel nem egyértelmű a módosítás szövege, nyolcszoros adóemelés is megvalósulhatna.

Kettős mérce

Az indoklásban nem tértek ki rá, miért mentesítik az állami megrendelőket a 40 százalékos különadó megfizetése alól, de elég beszédes a kivételezés. Elismerik, hogy vannak olyan állami szervek, amelyeknek évi 3 millió forint felett szolgáltatnak katások. Ha nem lennének, nem lett volna szükség a kivételek beszúrására. Arról már korábban is írtunk, hogy az egészségügyben jellemző lehet a katázás, illetve, hogy az ügyeleti rendszer nem is lenne fenntartható vállalkozó orvosok nélkül:

Megkegyelmeztek a katázó betegellátóknak, nélkülük nem működnének az állami kórházak
A vállalkozói lét elterjedt az állami kórházakban is. Hogy ez szabályos-e, az kérdéses.

A kivétel alapján gondoljuk, hogy évi 3 millió forint felett is jellemző lehet az állami egészségügyben is a kisadózás.

A kivételezésnek lehet olyan olvasata is, hogy a jogalkotó szerint az állami megbízóknál semmiképpen nem merülhet fel, hogy munkaviszonyt lepleznének a katás megbízással. Ez azért furcsa, mert ha ugyanaz a katás ugyanazt a munkát nem állami szervnek végzi 3 millió forintnál többért, akkor feltételezik, hogy az bújtatott munkaviszony.

Az átlagkeresetnek megfelelő munka már nem fér be a léc alá

Mivel a 40 százalékos büntetőadó abból a feltételezésből indult ki, hogy az évi 3 millió forint feletti katás megrendelések munkaviszonyt leplezhetnek, érdemes közelebbről megnézni, hogyan viszonyul az értékhatár az átlagkeresethez. A KSH jelentése szerint a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt áprilisban – ennek havi nettója 266 133 forint, ami egy év alatt nettó 3 193 596 forintot jelent.

 

A katázást jövőre akkor nem terheli büntetőadó, ha egy partnernek nem számláz 3 millió forintnál többet a kisadózó. Ebből neki az évi 600 ezer forint kataadó levonása után 2,4 millió forintja marad nettóban (ha nem számolunk a helyi iparűzési adóval és a katás vállalkozás költségeivel). A szigorítás alapján tehát a katás egy partnertől származó bevétele nem érheti el az átlagkeresetet, nettóban pedig ne álmodjon annak háromnegyedéről sem, különben belép a büntetőadó. Miközben a jogszabály szerint továbbra sem tiltott, hogy a kisadózó egyetlen megrendelőnek dolgozzon.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik