A Népszavának Lannert Judit azt mondja, a koronavírus-járvány idején bevezetett távoktatás ügyében Kásler Miklós joggal dicsérte a tanárokat, de ennyiben ki is merül a miniszter igazsága. A szakember úgy véli, a digitális tanrend is annak volt az iskolapéldája, hogy a magyar egészségügy és oktatás arra épít,
hogy a képzett, zömében női, alulfizetett dolgozók húzzák az igát, és úgyis megcsinálják, amit kell.
A KRÉTA-rendszer végképp alkalmatlan volt erre, így a tanárok hősiesen küzdöttek a digitális tanrenddel az általuk elérhető eszközökkel.
Az oktatáskutató emlékeztet rá, egy PISA-felméréshez készült kutatás az „ár-érték” arány alapján a magyarokat negyedik helyre tette, azaz ennyi pénzből, kevesen tudnak ennyit „kihozni”, amit pedig a miniszter képvisel, az
arról szól, hogy az oktatást meg lehet úszni ennyiből is, valahogy elmuzsikál, mert itt vannak ezek a drága nők, akik akkor is megcsinálják a dolgukat, ha nincsenek rendesen megfizetve. Nagyon unalmas, hogy évtizedek óta ezen szörfölnek a magyar politikusok, de jól mutatja, hogy mit gondolnak a magyar oktatásról.
(…) Nem nagyon gondolnak semmit. Az, hogy így, egyik napról a másikra bedobták a gyeplőt – miközben jól megideologizálták, hogy a digitális átállás régóta tervezett volt –, azt mutatja, hogy nekik tökmindegy, mi történik, amíg mindez a radar alatt marad. Majd a pedagógusok, a gyerekek meg a szülők megoldják valahogy.
A szakember szerint Kásler Miklós abban is téved, hogy a szülők és gyerekek részéről tömeges igény lenne később is az ilyen oktatásra.
A digitális oktatás előnyeit élvezte tanár, diák, szülőKásler Miklós szerint tömeges az igény, hogy a jövőben legyen nagyobb a jelentősége.
A PISA-felmérések is azt mutatják, hogy a digitális eszközök bevitele az iskolába még ronthat is a helyzeten, minél többet használják ezeket, annál rosszabb a digitális szövegértésük. A digitális tanrend tanulsága éppen az volt,
hogy a király meztelen, mert most kiderült: elsősorban nem technológiai problémáink vannak. Az fogja jól használni a számítógépet, akinek eleve jók az alapkészségei, a szövegértése, a digitális kompetenciája. Akire viszont ez nem igaz, annál még inkább felerősödnek a hátrányok.
Ezzel a NAT-tal fejre fogunk állni
A távoktatás arra jó volt, hogy talán nem lehet már annyira megvezetni a pedagógusokat, akik jobban átlátják, hol a helyük ezeknek a technológiáknak, de ez lehetne az a pillanat is,
amikor egy oktatásért felelős miniszternél le kellene esnie a tantusznak, hogy az új NAT-ot nem szabad így bevezetni, valami gyökeresen mást kell csinálni. Ha tovább folytatjuk ezt a frontális tanár- és nem tanulóközpontú oktatást, akkor fejre fogunk állni.
A miniszter hiába beszél konszenzusról, „ez egy megerőszakolt NAT”. Az elején jól indult, de a tanárokig el sem jutott előzetesen, idegen a számukra, azt csinálják belőle, amit tudnak.
A kevés innovatív pedagógus pedig nem nagyon fog törődni vele, azt csinál, amit akar. Pedig egy normális országban a közoktatás egy közösen vallott értékkészletből építkezik, amit mindenki magáénak vall. Itt most megint egy rossz NAT-ot fog rosszul csinálni a szolgai többség, és még széttartóbb lesz a rendszer.
Lannert Judit szerint nem lehet a pedagógusoktól csodákat várni, közalkalmazottak, a központból kinevezett igazgató diktál nekik. Lehetne értelmes a folytatás, ha a turulos türk zagyvaság helyett lenne valódi oktatáspolitika. Észre kellene venni, hogy sokaknál a család nem tudja fejleszteni az érzelmi intelligenciát, lehetne ez is szempont, amikor az iskola jövőjéről gondolkodnak.
A kormánynak a távoktatás után fel kellene mérnie azt is, milyen károkat okozott az a hátrányos helyzetű tanulóknál.
Ha a kormányzat komolyan venné ezt a helyzetet, akkor kivételesen csinálnának soron kívüli kompetenciamérést szeptemberben is a hetedikeseknél, és összehasonlítanák a hatodikosok májusi mérésével.
A hátrányos helyzetű iskoláknak pluszerőforrásokat kellene biztosítani. A digitáliseszköz-használat ugyanis jól működik az elitebb környezetben, de a hátrányos helyzetű térségekben a legjobban a gyerekeknek a személyes, négyszemközti figyelem hiányzik.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu
