Egy friss kutatás kimutatta, hogy egyszerű gyulladásgátlóktól, és még egy sor más gyógyszertől is kialakulhat antibiotikum-rezisztencia, olyanoktól is, amelyeknek nincsenek antibakteriális hatásaik – írja az IFL Science.
Az antibiotikum-rezisztencia a jövő egyik legfenyegetőbb egészségügyi problémája, 2050-re már több ember életét követelheti, mint a daganatos betegségek összesen. A Queenslandi Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy tényleg csak az antibiotikumok váltják-e ki a baktériumokban a rezisztenciát, vagy
Eddig ugyanis minden kutatás az egészségügyi és a mezőgazdaságban megjelenő antibiotikumok túlzott és felelőtlen használatára koncentrált.
A kutatók a hat leggyakrabban felírt gyógyszert tesztelték, amelyek nem antibakteriális hatásúak, és megfigyelték, hogy hogyan hat a használatuk az Acinetobacter baylyi ellenálló képességére, amely egy gyakori kórházi patogén. A nem szteroidos gyulladásgátlók (mint amilyen az ibuprofén és az aszpirin is), egy lipidcsökkentő gyógyszer, valamint a bétablokkoló hatóanyagok jelentősen elősegítették a baktérium változását.
A The ISME Journal tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint néhány gyógyszernél a hatás eléréséhez nagyon nagy mennyiséget kellett bevetni, de voltak olyan hatóanyagok is (a gemfibrozil és a propranolol), ahol már
A szakértők szerint ezek a szerek a reaktív oxigénfajtákat növelik, amelyek megsértik a baktériumok membránját, és ugyan néhány esetben el is pusztítják őket, a túlélő kórokozók megerősödnek. A membránok a gyengébb hatás esetében áteresztőbbé válnak, könnyebben veszik fel a környezetükből a más baktériumok által elvedlett antibiotikum-rezisztens géneket is.
Ezután úgynevezett horizontális géntranszfer történik, ami azt jelenti, hogy élőlények géneket, genetikai információt adnak át egymásnak. Aztán a természetes szelekció veszi át az uralmat, és azokat a baktériumokat hagyja életben, amelyek erősebbek, tehát antibiotikum-rezisztensek.
A kutatók megjegyezték, hogy ami a laboratóriumi teszteken végbemegy, nem biztos, hogy pontosan úgy zajlik le a természetben is, de érdemes a témát tovább kutatni, ha el szeretnénk kerülni, hogy néhány tíz év múlva az antibiotikum-rezisztencia legyen a legpusztítóbb egészségügyi probléma.
