Élet-Stílus

A margarin körüli mítoszok okai és a valóság

A koronavírus-járvány egyik legváratlanabb hatása az, hogy Magyarország a tízmillió pék országa lett. Félve az élelmiszerellátás esetleges akadozásától, az emberek egy része már az olaszországi kijárási tilalom bevezetésekor ipari mennyiségben vásárolt fel lisztet, március közepe óta pedig nehezebb élesztőhöz jutni, mint szarvasgombához. A Facebookot, vagy az Instagramot azóta sem lehet úgy megnyitni, hogy az ember ne lásson legalább annyi otthon sütött kenyeret, amennyi hírt a járványhelyzet pillanatnyi állásáról.

A kenyeret azonban, akár kézműves, akár ipari, nem esszük magában, alap, hogy megkenjük valamivel, leginkább vajjal, vagy margarinnal. Itt pedig el is érkezünk a legmakacsabb gasztromítoszok, a hitek és tévhitek világához.

Sokan gondolják azt, hogy mivel a vaj jóval drágább a margarinnál, akkor biztosan jobb, és egészségesebb is. Nem is tévedhetnének nagyobbat,

ugyanis attól, mert valami drága, még nem feltétlenül jobb.

A margarint már a feltalálása óta mítoszok és tévhitek veszik körül. Az egyik közkedvelt legenda, hogy a margarint eredetileg pulykák táplálására találták fel, de a szárnyasok megdöglöttek tőle, ezért aztán embereket kezdtek el etetni vele. Azt nem tudni, hogy ez a régi mítosz pontosan hol, és mikor keletkezett, az viszont biztos, hogy egy szó sem igaz belőle.

Egy császárnak köszönhetjük

A margarint 1869-ben, Hippolyte Mége-Mouriés francia vegyész találta fel, III. Napóleon felhívására. A császár a francia – porosz háborúban harcoló katonái, és alsóbb néprétegek számára keresett valamit vaj helyett, ami sokkal olcsóbb, és tartósabb. Mége-Mouriés marhafaggyúból alkotta meg az első margarint. A vegyész észrevette, hogy a rosszul táplált tehenek bár lefogynak, továbbra is adnak tejet. Ebből arra következtetett, hogy annak a tejnek az alapanyaga a tehén testében felhalmozódott tartalék, vagyis a faggyú. Már csak azt kellett kitalálnia, hogyan tudná mesterségesen imitálni a tehenek szervezetében lezajló folyamatot. A találmányának az oleomargarine nevet adta, mely a latin oleo (marhazsír) és a görög margarite (gyöngyfény) szavak összetétele.

A margarin már az 1870-es években megérkezett az Egyesült Államokba, ahol Henry W. Bradley szabadalmaztatta az új, az állati zsiradék mellett növényi olajokat is tartalmazó margarinreceptjét. Az olcsó vajhelyettesítő gyorsan hódított, a XIX. század végére már harminchét amerikai cég állított elő margarint. A piacukat féltő tejtermelők ekkor kezdtek ádáz lobbizásba, és lejárató kampányokba a konkurencia ellen. Ekkoriban terjedtek el azok a tévhitek melyek szerint a margarin mesterséges ipari kotyvalék, amibe esetenként a döglött macskától a gumicsizmáig mindent belefőznek, amit csak a gyárudvaron találnak, míg a vaj az maga a természetes egészség.

Bár volt idő, amikor a tejtermelők lobbierejének köszönhetően, a margarint néhány amerikai államban pirosra, rózsaszínűre, vagy feketére kellett színezni, hogy ne hasonlítson a vajra, a gazdasági világválság, majd a második világháború után a margarin egyre elterjedtebbé vált. Miután az ötvenes években megjelentek az első, kizárólag növényi olajból és vízből készült margarinok, már a volt first lady, Eleanor Roosevelt hirdette a tévében, hogy bár korábban soha nem gondolta volna, már ő is csak margarint ken a pirítósára.

A margarin körüli tévhitek azonban még napjainkban is elterjedtek, pedig az igazság az, hogy  a legtöbb esetben nem is ismerjük a margarin valós tulajdonságait. Az, hogy valami egészséges-e számunkra, sok tényezőtől függ: alapanyagok minősége és összetétele, elkészítés módja. És ez ugyanúgy igaz a vajra is.

Így nem lehet határozottan kimondani, hogy a vaj egészségesebb lenne a margarinnál, vagy éppen fordítva.

A margarin révén tudatosan fogyasztott növényi olajok támogatják a szív- és érrendszert. A repce- és lenolaj például természetes omega-3, a napraforgóolaj kimagasló omega-6 forrás, míg az állati eredetű, tejtermékekben található telített zsírok túlzott fogyasztása hozzájárulhat az artériák elzáródásához. A margarin esetében továbbá kijelenhető, hogy környezetbarátabb, hiszen az állattenyésztés, és különösen a marhatartás az élelmiszeripar legszennyezőbb ágazatai közé tartozik, nem csak a széndioxid-, és metánkibocsátása, de a vízigénye is óriási. Vagyis jó minőségű margarint választani nem csak okos, de egészség-, és környezettudatos döntés is.

Szponzorált tartalom

A cikk az Upfield támogatásával készült.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik