A figyelemzavaros gyermek egyik legfőbb “jele” az állandó mocorgás, nyüzsgés – nem tudnak egy helyben ülni, folyton babrálnak valamit, olyan helyekre másznak fel, ahova nem kellene, és persze le is ugranak onnan, a szülők, nevelők nagy bánatára. Nehéz őket kordában tartani, az pedig egyenesen lehetetlen, hogy nyugodtan, türelmesen üljenek egy helyben. A hiperaktivitás, a motoros nyugtalanság azonban nem a fő diagnosztikai eleme az ADHD-nak, annyira nem, hogy akár kifejezetten lassú mozgású gyermekről is megállapítható.
Az állandó mozgás azonban nemcsak tünete a figyelemzavarnak, hanem mélyebb, neurológiai összefüggések is lehetnek a nyughatatlanság és a figyelemzavar között. “Egy ADHD-s gyermek figyelemközpontjának aktivitása alacsonyabb, mint a nem figyelemzavaros gyereknél. Így nála az állandó izgés-mozgás a figyelem aktivitási szintjének emeléséhez szükséges” – mondta a Házipatikának Dr. Sófi Gyula, gyermekpszichiáter. “A lehető legrosszabb módszer, ha arra akarjuk kényszeríteni, hogy nyugodtan üljön.”
Mozgásterápia – több oldalról segíthet
A mozgás, a sport, illetve a speciális mozgásterápia több irányból is a gyerek segítségére lehet – mondja a szakember. “Azonban hatalmas tévhit, hogy a mozgásnak, a sportnak az a legfontosabb szerepe, hogy a gyereket kifárasszuk vele” – teszi hozzá a gyermekpsziciáter.
A mozgásformákat, illetve a mozgásterápiát a gyermek életkorának, testi fejlettségi szintjének megfelelően kell kiválasztani. Ha ugyanis “véletlenszerűen” küldjük el egy-egy órára a gyereket, könnyen olyan sikertelenség érheti, mely önértékelését hosszú időre visszavetheti. A mozgásterápia – például a speciális Ayres-terápia – nagyon hasznos kiegészítője lehet a figyelemzavar más terápiáinak, így a pszichoterápiának és a gyógyszeres kezelésnek is.
Ha ide kattint, kiderül, hogy lehet-e élsportolót faragni egy ADHD-s gyerekből.
Forrás:
Az ADHD-s gyermek és a mozgás (Házipatika)