Közélet

Uniós pénzből költöttek 1 milliárdot a NAT-on dolgozó szakértőkre

Márciusig 1,11 milliárd forintot költöttek szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv kidolgozása is zajlott – derült ki abból a közérdekűadat-igénylésből, amelyet a Magyar Narancs adott be a projektgazda Eszterházy Károly Egyetemnek.

Mint a lap írja, az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása” projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új NAT-ot megalapozó kutatások, itt készült el a NAT első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintot arra költenek, hogy felmérjék a pedagógusok digitális felkészültségét.

A Magyar Narancs felhívja a figyelmet arra, hogy kérdéses, mennyi hasznosul a szakértők munkájából. A kormány még 2017 márciusában bízta meg Csépe Valériát a NAT átdolgozásával, és 2018 augusztusában hozták nyilvánosságra a tervezetet, amelyet a szakmai szervezetek óvatos optimizmussal fogadtak. A kormány azonban közölte, hogy a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért annak, illetve a hozzá kapcsolódó kerettantervek átdolgozásával az EMMI háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg – emlékeztet a lap.

Még az Oktatási Hivatal által szerződtetett szakértők elől is titkolták a Nemzeti alaptantervet
A kormányzat kiadott 45 nevet, de közülük többen állítják: nem ők írták az alaptantervet, legfeljebb lektori feladatokat láttak el, de nem nagyon hallgattak rájuk, sőt nem is látták egyben a dokumentumot.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik