Ha azt halljuk, hogy Magyarországon már több mint 740 ezer forint a bruttó átlagkereset, könnyen felmerülhet bennünk a kérdés: vajon miért nem ezt látjuk a saját és a környezetünk fizetési papírjain? A válasz a statisztika természetében rejlik.
„Az átlagkeresetet úgy számítják ki, hogy összeadják a vizsgált munkavállalók keresetét, majd elosztják a munkavállalók számával. Ebbe a minimálbértől a topmenedzserek havi hat-hét millió forintos fizetéséig mindent belevesznek. A kiugróan nagy jövedelmek felfelé húzzák az átlagot, ezért az sokak számára irreálisan magasnak tűnhet” – magyarázza Köllő János közgazdász, munkaerőpiac-kutató.
Azt, hogy egy tipikus munkavállaló mennyit keres, inkább a mediánkereset érzékelteti jobban: az az érték, amelynél a munkavállalók fele kevesebbet, a másik fele többet keres.
A reálbér, ami azt mutatja meg, hogy a pénzünkből mennyi terméket és szolgáltatást tudunk megvásárolni, szintén árnyalja a képet. Bár a reálkeresetek is viszonylag gyorsan nőttek – igaz, nem olyan gyorsan, mint néhány régiós országban –, sokan érezhetik úgy, hogy az életszínvonaluk mégsem javult. A vásárlóerőre az árak változása szintén hat, ami nem mindenkit érint egyformán.
Az élelmiszerek, az üzemanyag vagy a fűtés költségeinek emelkedése különösen azoknak a vásárlóerejét ronthatja, akiknek a kiadásaiban ezek jelentős tételnek számítanak. Az országos átlagok mellett a területi különbségeket is érdemes figyelembe venni.
Budapest és Szabolcs között: a lakóhelyünk is befolyásolja a keresetünket
„Ismert, hogy például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bruttó átlagbér ma negyven százalékkal alacsonyabb a budapestinél. Ha ebből kiszűrjük a nem, az életkor, az iskolázottság és az ágazati összetétel eltéréseinek hatását, akkor az elmaradás kisebb, de még mindig közel harmincszázalékos” – mondja Köllő János.
Ez a cikk eredetileg a Nők Lapja nyomtatott magazinjában jelent meg, és most a 24 Extra kínálatában is olvasható.
A Nők Lapja a női nézőpontoknak és a sokféle élettapasztalatnak ad teret: személyes történetekkel, elmélyült interjúkkal és hiteles riportokkal segít megérteni önmagunkat és a körülöttünk változó világot. Kultúráról, kapcsolatokról, egészségről és társadalmi kérdésekről írunk kíváncsian, érzékenyen, közérthetően. Hiszünk a jó történetek erejében és abban, hogy egymás megismerése közelebb visz a saját válaszainkhoz is.
Nők Lapja – történetek, amelyek összekötnek: noklapja.hu
Ugyanaz a bruttó fizetés, mégis más a nettó – miért?
Két munkavállaló papíron ugyanannyit kereshet, a hónap végén mégis akár százezer forintos különbség is lehet a számlájukra érkező összegek között. Ennek a magyarázata az adókedvezményekben rejlik. Vegyük ezeket sorra!
