Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága előtt válaszolt a képviselők kérdéseire Bárándy Péter, volt igazságügyi miniszter szerdán. A bizottság elnöke, Toroczkai László arra kérte a jogászt, hogy véleményével segítse a testület munkáját egy emberségesebb végrehajtási gyakorlat létrehozásának érdekében. Bárándy szerint a végrehajtást nem lehet üzleti alapokra helyezni, csakis állami alkalmazottak, fix jövedelemért láthatják el feladatukat – számolt be az MTI.
A 2002 és 2004 között hivatalban lévő tárcavezető a meghallgatáson többször jelezte, hogy az akkori események részleteire már nem emlékszik, véleményt pedig nem kíván mondani, csak a tényekről hajlandó beszámolni.
A korábbi tárcavezető elmondta, hogy a végrehajtói kamarát elsősorban érdekképviseleti szervként kezelte, felügyeleti jogköre pedig a szervezet általános működésére, például a szabályzatok jogszabályi megfelelőségére terjedt ki.
Már Bárándy ideje alatt is komoly aggályok merültek fel
Egy 2003-as országgyűlési biztosi beszámoló arról tanúskodik, hogy már Bárándy minisztersége idején is problémák merültek fel a kamara működésével kapcsolatban. Az ombudsman már 2002-ben elkezdte vizsgálni a végrehajtók tevékenységét, ám több alkalommal sem járt sikerrel, amikor a kamara akkori elnökétől, Krejniker Miklóstól kért tájékoztatást.
Az egyik ügyben a kamara elnöke a hivatalvezető és az országgyűlési biztos megkeresésére sem küldte meg a kért dokumentumokat, köztük a szervezet alapszabályát, működési és etikai szabályzatát.
A biztos megállapította, hogy a dokumentumok megküldésének elmaradása súlyosan sérti az ombudsman vizsgálati jogát, amely alkotmányos visszásságot okozott. Később a miniszter intézkedésére a dokumentumok megérkeztek a biztoshoz.
Krejniker Miklós elnöksége alatt történt a legtöbb átverési visszaélés, amely segítette a lakásmaffia működését. Az elnök végül egy ellene indult büntetőügy kapcsán 20 év után távozott a kamara éléről.
Deviza visszaélések, klánérdekek és a végrehajtói gyakorlat reformja is téma volt
Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke arra kérte Bárándyt, hogy az emberségesebb végrehajtói gyakorlat elérésének segítse a testület munkáját véleményével. A volt tárcavezető úgy reagált, hogy nem tartja helyesnek a végrehajtói gyakorlat üzleti alapú működését. Helyette a végrehajtóknak állami alkalmazottként, az államtól kapott fix jövedelemért kellene ellátniuk a feladatukat, bár ez a hatékonyság csökkenésének kockázatát is magában hordozza.
A testület tagjai többször is rákérdeztek a 2003-as forint alapú hitelek feltételeinek szigorítására, amely nagyban hozzájárult a devizahitelezéshez és a végrehajtói visszaélések elterjedéséhez. Bárándy erre úgy reagált, hogy a döntés mögött gazdasági megfontolás volt, annak részleteire azonban már nem emlékszik.
A végrehajtói álláshelyek elosztásával kapcsolatban azt mondta, minisztersége alatt nem kapott jelzést arról, hogy a kinevezéseknél szakmai szempontok helyett úgynevezett klánok érdekei érvényesültek volna. Hozzátette, addig nem volt probléma a kinevezésekkel, amíg a megyei bíróságok elnökei döntöttek azokról.
Az egyes végrehajtói irodák kiugróan magas ügyszámhoz történt hozzáférését technikai kérdésnek tekinti, amely sem akkor, sem most nem ért fel a miniszter asztalához – jegyezte meg a volt tárcavezető.
