Tordai Bence Facebook-oldalán arról írt, hogy a koronavírus-járvány a jelenlegi kilátások szerint óriási gazdasági válságot okoz. Az embereknek nemcsak a vírus okoz szenvedést, hanem a gazdasági összeomlás is:
a munkahelyek és munkalehetőségek megszűnése, a jövedelmek kiesése, a létbiztonság megrendülése százezreket, milliókat taszít nélkülözésbe és mély, egzisztenciális szorongásba Magyarországon is.
Nyílt levelében a közgazdász-szociológus végzettségű ellenzéki politikus emlékezteti Matolcsy Györgyöt, hogy a válságkezelés mindenhol – a vállalkozások megmentésére és a munkahelyek megőrzésére tett kísérletek mellett – a kieső jövedelmek pótlását, a jövedelembiztonság megteremtését célozza. Az elmúlt hetekben ezért ösztökélték a kormányt arra, hogy féloldalas – főleg a gazdasági szereplők érdekeit szem előtt tartó, a háztartások szintjén leginkább csak a törlesztési kötelezettségeket elhalasztó – intézkedéseit egészítse ki a jövedelembiztonság megteremtése érdekében tett lépésekkel.
Matolcsy adjon helikopterpénzt!
A megmaradó munkahelyeknél a kieső bérek négyötödének átvállalását, a munkanélkülivé válóknál az álláskeresési járadék kibővítését, az erre nem jogosultak esetében a havi százezer, plusz gyermekenként további ötvenezer forintot garantáló válságkezelő alapjövedelem bevezetését javasoltuk.
Tudják, ezeknek az intézkedéseknek ezermilliárdos nagyságrendű költségei vannak. A fölösleges beruházások törlése vagy halasztása, a milliárdosokra kivetett szolidaritási adó mellett is szükség lesz pénzügyi forrásokra, ezek biztosítása ebben a helyzetben elsősorban a jegybank feladata.
A jegybank – a makrogazdasági folyamatok alapján – eldönthetné, a kereslet milyen mértékű élénkítése indokolt, a kedvezményezetti kört a törvényhozás és a kormány határozná meg. Ahogy Bihari Péter, a Monetáris Tanács korábbi tagja – Surányi Györggyel egyetértve – a Portfolio.hu-n megjelent cikkében megfogalmazta:
…a megugró deficitet a jegybanknak célszerű finanszírozni. Ez oly módon történhet, hogy a költségvetésnek a jegybanknál vezetett számláján az MNB jóváír – a példa kedvéért – 1000 milliárd forintot, amit a költségvetés az általa helyesnek tartott szempontok szerint oszt szét a lakosság bizonyos csoportjai között. Ez a friedmani helikopterpénz.
Ebben a konstrukcióban nem keletkezik tényleges adósság. (…) Ezek hiányában pedig a gazdaság mai szereplőinek nem kell – az »adósság« finanszírozása miatt – jövőbeli kiadáscsökkentéstől vagy adóemeléstől tartani.
Eljött a valódi unortodoxia ideje
Tordai Bence szerint a jegybank eddig is élt a monetáris élénkítés eszközeivel, de most alapvetően másra van szükség. Nem elég a kamatot alacsonyan tartani, a vállalatok likviditását biztosítani, mert megfelelő kereslet híján, a kínálati oldal válságkezelése nem vezet eredményre vezet.
Nemcsak emberiességi, hanem gazdasági okokból is meg kell erősíteni a válságkezelés keresleti oldali beavatkozásait, ezek biztosításához pedig szükség van a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozására.
A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese elismeri, hogy az elmúlt években számos kritikával illették a Matolcsy által vezetett MNB politikáját, azt azonban soha nem vetették az elnök szemére, hogy túl mereven ragaszkodott volna az ortodox megközelítéshez. Ezért bíznak abban, hogy
most is nyitott lesz erre a bátor, unortodox megoldásra, amely lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb válságában is garantálni tudjuk az emberek létbiztonságát.
250 milliárdot utal az MNB
Az MNB korábban tudatta, pénteken 250 milliárd forintot utal át a költségvetésbe. Miután tavaly 254,7 milliárd forint nyereséget ért el, a jegybank igazgatósága elégségesnek tartotta az eredménytartalékot, úgy döntött, 250 milliárdot osztalékként befizet a költségvetésbe.
A 250 milliárdos befizetés (a GDP több mint 0,52 százaléka) segíti az állam finanszírozását, ebből az összegből 48 milliárd forint (a GDP több mint 0,1 százaléka) javítja a költségvetés uniós módszertan szerint elszámolt úgynevezett ESA-egyenlegét. Ezzel a koronavírus által okozott válsághelyzetben nő az állam mozgástere.
Az éves eredmény alakulásában a 229 milliárd forintos, kiugró árfolyameredmény meghatározó szerepet játszott, amelyből az arany befektetésen elért nyereség közel 140 milliárd forintot tett ki. Az éves eredményt az is javította, hogy a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény is magas, 49 milliárd forintos szintet ért el. A kamateredmény kedvező alakulásához a devizatartalék kamatbevételének emelkedése és a forint kamateredmény javulása egyaránt hozzájárult. 2013 óta a jegybank harmadszor döntött osztalékfizetésről, a 2015. évi és 2018. évi eredményéből történt 50-50 milliárd forintos befizetést követően.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
