Vuhan városában kezdik feloldani a január végén elrendelt lezárásokat, lassan megindul az élet a koronavírus-járvány kiindulási pontjában. E közben a kínai kormány globális propaganda hadjáratot indított annak bemutatására, milyen sikeresen kezelték a járványt. A kínai hatóságok adatait a halottak és fertőzöttek számáról azonban egyre többen kezdik kétségbe vonni, és az is egyre nagyobb kérdés, valóban mindent megtettek-e a világméretű járvány elkerülésére.
A kínai hatóságok közlése szerint 2535 embert ölt meg a vírus a 11 milliós nagyvárosban, de a helyiek, akiknek elkezdték kiadni az elhunyt rokonok hamvait, biztosak benne, hogy a valós szám ennek a többszöröse. Ezt erősítik azok a beszámolók, amelyek szerint egy teherautó sofőr egyetlen ravatalozóba két nap alatt ötezer urnát szállított ki, és a hét eleje óta naponta 3500 darab, hamvakkal teli urnát adnak át a város temetkezési vállalatai az embereknek, akik órákon át várakoznak, hogy sorra kerüljenek.
Ezen a véleményen van az amerikai hírszerzés is. A Bloomberg szerdán számolt be arról, hogy egy titkos hírszerzői jelentés megállapításai szerint a kínai kormány eltitkolja a valódi számokat, és hamis adatok közöl a halottak, illetve a fertőzöttek számáról. Ezt gondolja a brit kormány is, amely a beszámolók alapján „rendkívül dühös” a kínai kormányra, mivel London szerint sem mondtak igazat a helyzet súlyosságáról és a veszély nagyságáról, megnehezítve ezzel a felkészülést a világjárvány elleni küzdelemre.
Elhallgattatott orvosok
A kínai hatóságoknak nagyjából egy hónapja volt arra, hogy felkészüljenek a koronavírus elleni küzdelemre, és megakadályozzák egy nagyobb járvány kitörését. E helyett azonban inkább igyekeztek elrejteni az ország és a világ elől az új vírus megjelenését, holott egy ilyen járvány veszélye esetén kiemelten fontos, hogy az egészségügyi szakemberek minél gyorsabban minél több információt tegyenek közzé, és időben fel tudják venni a harcot a kórokozó ellen.
A vuhani kórházakba már december elején elkezdtek érkezni betegek, akikről később bebizonyosodott, hogy a koronavírus fertőzte meg őket, és az orvosok a hónap vége felé már kezdték látni, hogy összefüggés van a megbetegedések között.
December 27-én egy vuhani kórház orvosa jelezte a kínai egészségügyi hatóságoknak, hogy a megbetegedéseket egy új koronavírus okozza. Aznap egy kínai laboratórium is értesítette a vuhani kórházakat és egészségügyi tisztségviselőket, hogy a város egyik kórházában kezelt beteget egy, a SARS-hoz hasonló új koronavírus fertőzte meg.
Szintén december 27-én a vuhani központi kórház sürgősségi osztályának vezetője, Dr. Ai Wen laboratóriumi tesztet kért egy tüdőgyulladásos betegre, 11 nappal azután, hogy egy hasonló, megmagyarázhatatlan eredetű tüdőgyulladással felvett beteget kezeltek.
December 28-án Dr. Ai hét újabb esetet látott. Másnap jelezte a kórház vezetésének, valamint a kínai járványügyi központ helyi irodájának, hogy egy fertőző betegség terjedhet a városban.
December 30-án Dr. Ai megkapta a laboratóriumi teszt eredményét, és elszörnyedve látta a „SARS koronavírus” szavakat. A doktornő azonnal jelentette az esetet a feletteseinek, akik közölték vele, hogy a vuhani hatóságok utasítása szerint nem beszélhet a vírusról és a betegségről, amit az okoz. Dr. Ai azonban fotót készített a teszteredményekről, és még aznap elküldte azt a WeChat üzenetküldő szolgáltatáson keresztül több kollégájának is.
A fotó eljutott az egyik kórházi kollégájához, Li Venlianghoz, akinek köszönhetően végül szintén a WeChaten keresztül először szivárgott ki a nagyobb nyilvánosság elé, hogy egy újfajta koronavírus terjed Vuhan városában.
December 31-én a vuhani egészségügyi tisztségviselők elismerték, hogy tüdőgyulladásos megbetegedéseket vizsgálnak, amelyek a város egyik piacához köthetők, és bejelentették, hogy a piacot bezáratták.
Január első heteiben azonban még mindig tartott a titkolózás. A hatóságok tagadták, hogy a vírus emberről emberre terjedhet, és a vuhani egészségügyi hatóságok közlése szerint január 11. és január 17. között nem történt egyetlen új megbetegedés sem, a fertőzöttek száma pedig mindössze 41 volt. Ez az időszak egybeesett a Kínai Kommunista Párt vuhani konferenciájával. Ilyen fontos események idején a kínai hatóságok rendszeresen letiltják a kellemetlen hírek közzétételét.
A kínai hatóságok végül csak január 20-án ismerték el, hogy az új vírus emberről emberre terjed, és járványveszély van.
Január 23-án lezárták Vuhant és három másik várost is, de akkor már késő volt. A vírus terjedni kezdett az országban, megjelent Thaiföldön, az Egyesült Államokban és Dél-Koreában is.
Hazugságjárvány
A kínai hatóságok egészen január 20-ig igyekeztek a lehető legjobban eltitkolni, mekkora a veszély. Miután Li Venliang figyelmeztetése villámgyorsan terjedni kezdett a közösségi oldalakon, a kórház megfeddte, amiért közzétette az információt, majd pár nappal később hét kollégájával együtt a rendőrség őrizetbe is vette rémhírterjesztés miatt. Alá is írattak vele egy papírt, hogy ilyet többet nem tesz. Ezzel az összes kínai orvosra ráijesztettek, elérve, hogy ne beszéljenek nyilvánosan a vírusról. (Li januárban megfertőződött a koronavírussal, és február elején meghalt.)
Közben Dr. Ai elmondása szerint a kórház közölte minden beosztottal, hogy tilos beszélni a betegségről, őt pedig külön is figyelmeztették, ne terjesszen rémhíreket, mert csak pánikot kelt, és Vuhan stabilitását veszélyezteti. Majd hozzátették, hogy többé senkinek nem beszélhet a vírusról, még a férjének sem. A doktornő teljesítette a kérést, de ezt utóbb már megbánta. Egy márciusban megjelent interjúban kijelentette:
Ha tudtam volna (hogy a járvány milyen lesz), a figyelmeztetés ellenére mindenkinek elmondtam volna. Sokszor gondolok arra, hogy bárcsak vissza tudnám fordítani az időt.
Dr. Ai különösen azért volt dühös a tiltás miatt, mert kollégái egészségét is veszélyeztette a kötelező hallgatás. A Caixin független kínai lap nyomozása szerint a vuhani központi kórház nagyjából négyezer dolgozója közül több mint 230-an fertőződtek meg a vírussal, és közülük legalább négyen meghaltak.
A lapnak egy névtelenül nyilatkozó osztályvezető kijelentette: a kínai hatóságok életeket veszélyeztettek a hamis információk terjesztésével, amikor még január elején is azt állították, hogy alig vannak új megbetegedések, és nincsen bizonyíték arra, hogy emberről emberre terjed a vírus, miközben orvosi körökben már december 25-én terjedtek hírek arról, hogy egészségügyi dolgozók is megfertőződtek.
Az információkontroll kiterjedt a laboratóriumokra is. Miután egy sanghaji laboratórium izolálta a vírus genomját, és január 11-én mindenki számára elérhetővé tette azt nyilvános oldalakon, a hatóságok másnap bezáratták a helyet. A laboratórium egyébként már hat nappal korábban közölte az országos egészségügyi hatósággal a felfedezést, de nem történt semmilyen lépés. Miután végül nyilvánosságra hozták a legfontosabb információkat, egy héten belül több kínai cég is bejelentette, hogy azok alapján teszteket készítettek, amelyekkel azonosítani lehet a fertőzötteket.
Közösségi cenzúra
A kanadai Toronto Egyetemen működő Citizen Lab elemzése szerint már másnap, december 31-én a YY videómegosztó oldal 45 kulcsszót helyezett tiltólistára. Mindegyik az akkor még ismeretlen, SARS-hoz hasonló vírussal volt kapcsolatos.
Egy nappal később, január 1-jén a WeChat is cenzúrázni kezdte a megbetegedésekkel kapcsolatos tartalmakat. A majdnem egymilliárd felhasználóval rendelkező üzenetküldő alkalmazás a Citizen Lab elemzése szerint több mint ötszáz szókombinációt tiltott le: az ezeket tartalmazó üzenetek nem jutottak át a rendszeren, és így nem kapták meg azokat a beszélgető partnerek. A felhasználók nem beszélgethettek vezető politikusok, mint például Hszi Csin-ping államfő szerepéről a járvány elleni harcban, a vírussal kapcsolatos kormányzati intézkedésekről, vagy Li Wenliangról.
Közben a kínai hatóságok elkezdték büntetni a járványellenes lépéseket kritizáló netezőket. A China Human Rights Defenders nevű jogvédő szervezet adatai szerint januárban egyetlen hét alatt legalább 250 netezőt büntettek meg „híresztelések terjesztése” miatt, ez a szám március 30-ára már majdnem kilencszázra nőtt.
Elmondása szerint az üzenetek elküldése után gyanús sms-eket kapott négy barátjától is: mindegyikük ugyanazt kérte, hogy mondja el, pontosan hol van, melyik szállodában szállt meg, mi a szobaszáma és az amerikai telefonszáma. Amikor ezt nem tette meg, azt gyanítva, hogy valójában nem a barátaitól kapott üzeneteket, mind a négy számról egyszerre kezdték sürgetni, hogy minél hamarabb térjen haza. A férfi most az életét féltve bujkál Kaliforniában.
A Vice beszélt egy Dongguanban élő férfival is, aki elmondta, hogy a nemzetbiztonság emberei jelentek meg a lakásánál pár nappal azután, hogy a Twitteren kritizálta a kormány lassú reakcióját a járványra. Az ügynököknél ott volt a Twitter-üzenetéről készült fotó is. Őrizetbe vették, telefonját elkobozták, és kényszerítették egy vallomás aláírására, amiben vállalta, hogy többet nem posztol olyan üzeneteket, amelyek a Kínai Kommunista Pártot támadják.
Egy, az Egyesült Államokban élő kínai állampolgár pedig a Vice-nak elmondta:
A családom rettegésben él, és azért könyörög, hogy ne mondjak semmi olyat, ami a kormányt kritizálja.
A férfi névtelenül mert csak nyilatkozni, mert fél, hogy családját a hatóságok zaklatni kezdenék, ha kiderülne a neve.
Eltűnt civil újságírók
Köztük van Li Zehua, a CCTV kínai állami televízió egykori riportere, aki az állását felmondva ment el Vuhanba, hogy dokumentálja az ottani életet. Interjúkat készített a helyiekkel, ott rekedt migráns dolgozókkal, és temetkezési vállalatok alkalmazottaival, fertőzött helyekre látogatott el, bemutatva, miként kezdenek sokan kifogyni az élelmiszerekből, és leleplezve, hogy a helyi hatóságok nem végezték el az ígért fertőtlenítéseket.
Li február 26-án élőben közvetítette, ahogy a hatóság emberei üldözik az autóját, majd azt is, ahogy vuhani lakásában letartóztatják az ajtóján kopogó, védőruhába öltözött nagydarab férfiak. Azóta nincs hír róla, nem tudni, mi lett vele. Li még letartóztatása előtt elmondta, hogy egészséges, és mindenhova megfelelő védőfelszereléssel ment: megelőzve, hogy a kormány esetleg azzal érveljen, fertőzés miatt kellett őt karanténba zárni.
Titokzatos körülmények között tűnt el Fang Bin is, egy vuhani ruhakereskedő, aki a karantén idején kamerájával járta a várost, valamint a koronavírusos betegeket kezelő kórházakat, bemutatva, milyen körülmények között dolgoznak az orvosok. Fang azzal a videójával vált ismertté, amelyen látni, ahogy hullazsákokat pakolnak egy teherautóba egy kórháznál. A kormány koronavírussal kapcsolatos lépéseit kritizáló férfi február 9-én tűnt el, miután rendőrök jelentek meg a lakásánál.
Pár nappal korábban, február 6-án tűnt el Vuhanból Chen Qiushi ügyvéd és aktivista, két héttel azután, hogy az utolsó vonattal beutazott a városba, hogy bemutassa, milyen körülmények között küzdenek az orvosok a járvánnyal. Videóiból kiderült, hogy az egészségügyi dolgozóknak nincsen elég maszk, védőruha és felszerelés, nincsen elég kórházi ágy, de hiány van tesztekből is, a kórházak túlzsúfoltak, és nincs elég orvos, hogy ellássák a betegeket.
De nem csak a civil újságírók tűntek el, miután kritizálták a kínai kormány koronavírussal kapcsolatos intézkedéseit. Ren Zhiqiang egykori pekingi ingatlanmágnásról, a Kínai Kommunista Párt prominens tagjáról március 12-e óta nem lehet tudni semmit. A 69 éves férfi azután tűnt el, hogy egy írásában erőteljesen kritizálta a kormány lépéseit, és személy szerint Hszi Csin-ping kínai elnököt.
Március 29-én pedig a 60 Minutes Australia jelentette, hogy nyomtalanul eltűnt a vuhani központi kórház sürgősségi osztályának vezetője, Dr. Ai Wen is, miután egy kínai lapnak adott interjúban elmondta, miként akadályozták meg őt és kollégáit abban, hogy figyelmeztessék a világot a koronavírus veszélyére. Az interjút pár órával a megjelenése után eltüntették a cenzorok, de terjedését már nem tudták megakadályozni.
Kiemelt kép: Hector Retamal / AFP
